A képzelőerő és az emlékek segítenek megszökni a szkafanderből. Mozdulatlan utazó a magánytól partra vetve. Tanulás. Nem feladás. Tanulás. Tanulás. Nem... ...nem feladás... nem... ..feladás... Tanulás....

Csak egy jegyzet, egy ismertető. Nem több. Itt, nem több. Szkafander és pillangó   Tanulás. Nem feladás. Tanulás. Nem ... feladás. Tanulás. A képzelőerő és az emlékek. E kettő segít megszökni a szkafanderből. Nekem ezt jelenti.

Ask me! Tegnap jött szembe velem ez székes fővárosunkban. /Ez a kép nem az amit konkrétan láttam, mert nem fotóztam le, de ilyen, na, ez ehunnan, ni/ Nekem tetszik, nagy magányomban élesen vigyorogtam a nyílt utcán ennek láttán...  

Hmmm... Ennek szellemében jegyzem a mait. Szokás szerint egy tonna papír okosságot tömködtek postaládánkba, beevickéltem a batyuval és nekiültem kávézni, közben komótosan átnyálaztam a pakkot, hogy vajh van-e benne bármi érdemesnek mondható. Találtam igen jutányos áron…

...eszterlánc... Címszavakban persze, tekintve, hogy rezgő kocsonyának látok már mindent magam körül a fáradtságtól... Autó híján volánbusz, majd villamos. Aztán kis séta -vagyis én a kerekesszékemben ültem, Ani pedig tolt, s szegény küzdött a rég és többször lejárt…