Hangulatfüggő, persze a zene. Illetve annak napi előugrása agyam helyén. S ma hallgattam kis Janis Joplint, akire minden jelző jöhet, de a "kis" tudom, necces. Hiszen, ő, Ő. Nemcsak NEKEM, hanem másnak, sőt ÁLTALÁBAN, MINTEGY ABSZOLÚT ÉRTÉKBEN IS./Stromae innen gyön most/Aztán valahogy elém ugrott…

Ha egy mondatban akarnám összefoglalni, mi is a zsidózás kiindulópontja, akkor azt írnám: a zsidók kezében összpontosul a pénz, amivel a hatalmat gyakorolják és világuralomra törnek. Szél(ütött)jobb barátaink kedvéért pontosítok: elsődleges céljuk nem a világuralom, hanem a Szent Magyar Föld…

  Leszögezem, a kosár* meg én, két külön világ vagyunk, de egyértelmű a párhuzam, mely az agyam helyét uraló kapcsolatok révén életre kelt.* Kosarat imádtam bevásárláshoz. De öreg koromhoz ez már nem illő, tehát már elvből nem használom, osztán a kosár, ha az kosárlabdát jelent, nos nem akarnám…