Eltartott egy ideig, de most megint beugrott valami. Valami fontos. Nekem, meg a libának. Erről írtam az előbb. Vagyis az én libaságomról, de most egy igazi kisliba emléke sejlett fel. Aki már nem is van, hisz valószínűleg levesként végezte. De kezdem az elején. 1975-öt írunk.…

Köz! Véleményt kutatok! Mert ez fontos most. Leginkább nekem. Ma, arra ébredtem, hogy mindösszesen annyi állt egy levélben, hogy egyenértékű vagyok a címben megidézett házi szárnyassal. Mos' mér'??

3 van, igaz? Vagy négy? Mert az idő is egy dimenzió, nem? De kell lennie többnek is, legalább még egynek! Mert errefelé gyakorta történik olyan, hogy el-eltűnik ez vagy amaz. A zoknik már nem is jelentenek említésre számot tartható dolgot, hisz azok már kivívták maguknak azt a…

Mondom, de pláne meg! Mert az előzőben azt mondtam, hogy Ez mekkora! , és igazat is szóltam. Aztán ott annak alatta kialakult egyfajta eszmecsere gordon.cole (kéretik nem megsértődni a kisbetű miatt -ahogy tette ezt már más-, azért írom így, mert ő is így használja, ha nem felel…

Paul Simon - You can call me Al Most láttam valamelyik adón, és elállt a szavam. Ezek a fazonok, illetve leginkább Chevy Cheese!! Ugye?

24. van. Mindjárt lesz a koncert. Nekem Hobo egy emlék, egy pont, amit nem tudok szó nélkül hagyni. Az apropó ez itt fenn. Persze nem megyek, persze szeretnék, persze folyton az eszemben jár, persze mindenféle régi, eltemetett emléket előhív.