Megidézett? Esperigi írta, erős. Oda nem akartam, mert már éteri magasságokban jár az eszmecsere, s ami nekem eszem helyére ötlött most, az nem való oda. Sem kevesebb, sem több, hangulatában más, és az enyém. Csaba. Még néhány nap. 45-ös lábra való, kitaposott cipők.…

Csak egy szelete a képnek, de nagyon is meghatározza.A farakás, ami alatt száz meg száz pincebogár szorgoskodik, a fal tövében a kukacvirág*, a fűzfa, melynek ágai be-beintegetnek a gyerekszoba ablakán, s melynek törzse tartja az ezer helyen lyuggatott, jobb napokat megélt függőágy…

Vagy lehet, hogy nem úgy az „igazi”, de hogy úgy elviselhető, na, az biztos.Későn kezdtem el kávézni, már jócskán a felnőttlét napjait róttam, mikor napi rendszerességgel kezdtem ezt a drogot fogyasztani. Mert ugye, ez is az, de messze nem olyan addiktív, s nem olyan…

Eltartott egy ideig, de most megint beugrott valami. Valami fontos. Nekem, meg a libának. Erről írtam az előbb. Vagyis az én libaságomról, de most egy igazi kisliba emléke sejlett fel. Aki már nem is van, hisz valószínűleg levesként végezte. De kezdem az elején. 1975-öt írunk.…

24. van. Mindjárt lesz a koncert. Nekem Hobo egy emlék, egy pont, amit nem tudok szó nélkül hagyni. Az apropó ez itt fenn. Persze nem megyek, persze szeretnék, persze folyton az eszemben jár, persze mindenféle régi, eltemetett emléket előhív.

Pláne egy mesében!!! Mondá volt Ildike, mikor rákerestünk a hálón a futrinkára. De hogy is volt ez?! Mostanában igen sok jönni-mennivalóm van, tehát rokikat meghazudtoló módon próbálom utolérni dolgaim, persze ehhez rokikhoz méltón igen sok baráti segítségre van szükségem.…

Mint azt mondtam már néhányszor, memóriám nem tökéletes. Még most is akad benne szép számmal mélyen eltemetett emlék, s ezek néha a legváratlanabb pillanatokban törnek felszínre. Mint most is mikor nekiláttam a reggelimnek, egy köbö 10 évvel ezelőtti vajas kalács képe ugrott…

Avagy Jamie And The Magic Torch. Megint csak úgy, derült égből egy emlék. Pedig akár a buliról is írhatnék, mert igen jó volt, de gondolom, ezt megteszik nálam okosabb ott jelenlévők, tehát ez megint amolyan talemaság lesz. Furi, mi? Hát, az úgy volt, hogy Emma, hiába kértem,…

Egyszer én is voltam kislány. És annak az egyszervoltlánynak az életében egy-egy pillanat fontosabb volt, mint a többi. Néhányszor (igen, igen soxor), már mondtam, hogy érdekes gyerekkorom volt, s a  néhai memóriám mostani szűrőjén át különösen érdekes…

Mint egy határozott, nagyon erős ütés. Úgy ért most ez az emlék. Évi után szabadon. Én már többet nem jövök ide. De lehet hogy a következő lépcső mégis itt van? Úgy értem, talán mégis ebben a dimenzióban, de nem emberként, hanem mint Kiválasztott. Nem. Tudom, hogy nem,…

Be kell látnom, már csak emlék. Pille. Ott dolgoztam egy ideig, előtte éveket töltöttem ott feszt betérő lelkes, 'potyakávéleső' mindig valami remek anyagot találó törzsvásárlóként. Battai üzlet első képei úgy élnek bennem, mint egy barlang. Kicsi, szűk, talán…

...ami eszembe jut. Elsősorban Zebrának, de főleg azért mert jobb, ha nem hagyom magamban munkálni ezt a néhány gondolatot. A kép itt található, Zebra bejegyzésében. Csak néhány szóban arról, amit nekem mond az az arc... Tudom, milyen az, mikor hiába nézek kifelé a világra, csak…

Az iwiw és a múlt felsejlő árnya.<P>Ma reggel várt egy emil, illetve kettő, hogy valaki bejelölt ismerősének az iwiwen, s ugyanez a valaki rögtön üzenetet is küldött nekem.</P> <P>A keresztnevéből nem jöttem rá, hogy ki is lehet, hisz Zoltán annyi van, mint…

Bajla írása után, megint felsejlik egy igazi mosolyogtató rokiemlék.<P>Az apropó: <A href="http://bajla.blogter.hu/?post_id=42158">http://bajla.blogter.hu/?post_id=42158</A></P> <P>Mindig is jobbkezes voltam. Fel sem merült a másik…

... ahogy állok a konyhában... és várom, hogy hazaérjen... s közben üvölt a Neurotic <P>Az apropó: <A href="http://mindenamizene.blogter.hu/?post_id=20050">http://mindenamizene.blogter.hu/?post_id=20050</A></P> <P> </P> <P…

Ma reggel a Mokkában -a két zokni felcibálása közben- láttam a Kendermag vs. Kendermagtalanító egyesületek 1-1 képviselője/vezetője/elnökhelyettese között egy beszélgetést.<p align="center"><img…

Ma reggel a Mokkában -a két zokni felcibálása közben- láttam a Kendermag vs. Kendermagtalanító egyesületek 1-1 képviselője/vezetője/elnökhelyettese között egy beszélgetést.Szubjektív. Tökéletesen szubjektív és mindentől elvonatkoztatott a véleményem. Olyan buta, csökkent,…

1969. 02. 28. Ezt kaptam tőled. A mi almánk. Ez maradt. Most itt, nekem. Köszönöm, hogy szerettél, hogy szeretsz, hogy mindent megkaptam tőled, hogy mosolyogsz rám, hogy nem hagysz magamra, bár egyedül vagyok, hogy ők a gyerekeim, hogy van mire építenem. Tudom, hogy…

...'csakazértis'...Az apropó: http://fura.blogter.hu/?post_id=16650

Öregszem... kötögetni régen sem igazán tudtam, most meg időm többségét itt töltöm a gép előtt. De az emlékek a hálón keresztül is megtalálnak. És ez jó vagy rossz? Ha én választok: egyértelműen jó. Jó? Rossz? Kellemes? Kellemetlen? Furcsa. ...és kellemes... Itt…