Ráadásul zöld...

Címszavakban megint, mert késő van.



/Ilyen matricám is van, ez konkrétan ehunnan, ni/

Kezdődött egy kicsiny buszsofőr asszóval, mert megint nem ülhettem előre, de ezen tovalibbenve eljutottam indulási pozíciómba, Zsámbékra.
Ott aztán beültünk öten a remek -nem lukas alvázú- Derbybe és kicsit késve ugyan és szardínia szorosságban megtöltve azt, elindultunk a célhoz.

Simán oda is találtunk, de a biztonság kedvéért tettünk négy-öt tiszteletkört a rakparton, mielőtt leparkoltunk, s csatlakoztunk a Novák Péter szerint akkor 35.000 fős egybegyűlt tömeghez.
Még nem volt este, így még tudtuk dokumentálni a helyet, íme:





Novák Péter volt a szpíker, aki egy emblematikus figura, akárki akármit mond. (...mondd, mondd...) Mire a Quimbyhez értünk, sőt, már Lovasi alatt is, felszaporodtunk vagy 40.000 főre. Sok jó ember és a kis hely, ugye...

Volt Somló Tamás, majd Irie Maffia Sound System majd 30Y és Magna Cum Laude is.



De hol volt a HS7 és hol volt az ASS?? (Na, ez a kérdés végig és még most is, ott dobolt bennem...)

Aztán Quimby...
Látni Kiss Tibit... igaz, csak a kivetítőn, de akkor is... amint a megafonba mondja a magáét... ahogy fogja a mikrofon állványt... ahogy a gesztusok váltják egymást az arcán... pedig csak a kivetítőt láttam.... anno a Lyukban karnyújtásnyi távolságban állt, s láttam ugyanezt...
"Kinyitott a kávéház
Kb. öten kinn állnak
Szőke angyalok
Kávézaccot kínálnak
Van még egy kis maradék
Gyűjtögetők
Jöjjetek
Ne legyetek má' olyan
Sápadt arcú emberek "

Rétvári Bence légy üdvöz! (Csak mellékesen jegyzem meg...s) kérdezem, miért is zavar ez a hely?

Kell a közösségi hely. Kell.

Szétálltam a térdeim, de Ani, Panka és Ricsi hoztak nekem széket, így időnként -mikor végképp nem bírtam tovább- leültem. Persze akkor még a kivetítőt sem láttam, így inkább felálltam, most meg próbálom helyreállítani az este eredményét.

Mely nemcsak ennyi, ennél sokkal több. Nekem. Kicsit sírtam.
Hogy a lábaimtól, vagy attól, hogy miket élesztett fel bennem ez a hely, ez a túra, azt nem tudom. De lehet, nem is fontos.
Ahogy én sem vagyok az, ám az, hogy eljutottam ide, az mindenképpen fontos.
Köszönöm Ani, köszönöm Panka, köszönöm Ricsi!

A PUF-ot lekéstük, mert kicsit későn indultunk. Pedig Lesko' is a múltam része.
 

"Ha más az agynak, más a szívnek..."

'89 Fekete Lyuk. Itt akár mi, Csaba, Zsolti és én, ott is lehettünk akár, mert akkor mi stabil látogatók voltunk már ott és maradtunk is néhány éven át.

Köszönöm.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.