Megint mentem világgá, meg aztán jöttem is, és közben terveim szerint csak lábam lógattam volna. Ehhez képest megint nem volt ennyire egyszerű a dolog. Szóval, pénteken mentem lábtekerészetre, majd tovább, bőrönddel felszerelkezve Esztergomba. Setét éjszaka volt, mire odaértem…

 ...cseresznye és vitorláshajó... és lőn csoda!!! Egész nap ezen törpöltem, és csak most ahogy leírtam s már kerestem a betűket ahhoz, hogy jelentsem, a hetedik nem jut eszembe a zistennek se láttam befele, hogy némmá, ez 7 darab... Nocsak, nocsak. De ez csak mellékszál, már…

Miért érzek én egy igen finom áthallást? Tán mert paranoiás vagyok? Esetleg mert királyi léptékkel most éppen ezen irányba haladnak a dolgok? Dzsolix, köszönöm, és hidd el, kicsit sem off ez a novella a Vona-féle kényszer-születésszabályozás vagy királyunk rokkantak elleni…

Nyíltan hitleri elvek: születés-kényszerszabályozás. Tulajdonképpen Lázár is ezt mondta: akinek több gyereke van, mint amennyit el tud tartani, az magára vessen! Igen, engem érdekel ez a mutáns fajta is, mert kíváncsi vagyok, s néha kell a tudat, a mihez képest miatt. Nácik.…

Bakker. Az, hogy én nem értem, az egy dolog, mert ugye korlátozott lehetőségekkel a végletek is közelebb vannak... de, hogy az se értse ezt, aki pedig tudja mit csinál, na az azért mindennek a teteje!! Történt, hogy van nekem egy kedves, okos, szép, nem túl kecses, ámde korát…

Szófacsarás. A tűzoltó: Nem éreztem a tüzet… A vegyész: Hiányzott a kémia… A focista: Nem passzoltunk egymáshoz…. A hegesztő: Nem volt meg a szikra… A kórboncnok: Élőben egészen más… A matematikus: Nem jött be a számításom… Az ügyvéd:…