...ahogy mondom. Előbb címszavakban: - retina gúzsba kötő, lollipop-édes-agresszív színekben és korlátlan mennyiségben édesség;- bc közjáték, b@z'meg nyuszi a létrádat elemmel;- 1. szülinap;- Volán kaland;- gomolygó Egom;- magány Tim Roth-ul.Öregszem. És ez 14 éve meglepő, de csak a szokásos…

Persze,volt már ilyen, de ennél jobb mottót nem tudtam adni ennek a majd' két napnak, amin túl vagyok. Tegnap, hirtelen felindulásból nekilódultam egy esztergomi túrának. (Tudom, mindig tudom, hogy necces az ilyen, de nem tanulok... hisz az ember, mint olyan, nem változik, tehát nálam ez pölö,…

  Székes fővárosunkon mentem keresztül, hiszen az nekem útba esik ha szülém felé igyekszem otthonomtól, s ezzel tisztában lévén jó előre megszerveztük, hogy anno szögletes barátnőmnek nevezett hölgyemény -kinek státusza mit sem változott, tehát barátném most is, de szögletességét hátrahagytam már, s…

Vagyis betű szerint ez ,valójában meg Cucu... de ismét nem az elején kezdem, mert itt még nem tartok... Megint nekiindultam, naná, pedig zabszem már-már stabil helyet nyert ahol kell...de én, mint a mérgezett egér, ugye... Úgy terveztem, hogy reggel torna, aztán onnan egyenesen…

Mint majd' minden, hát ez is távol áll tőlem, de még hallótávolságon, s most már emlékezetbelin is, belül. Ajándékemlék. Emlékajándék. Jó, hogy nálam mindig van tartalék. Mindig van amire nem emlékszem, így mindig van, ami majd egyszer, vilámmcsapás szerűen tér vissza, s…

Megint mentem világgá, meg aztán jöttem is, és közben terveim szerint csak lábam lógattam volna. Ehhez képest megint nem volt ennyire egyszerű a dolog. Szóval, pénteken mentem lábtekerészetre, majd tovább, bőrönddel felszerelkezve Esztergomba. Setét éjszaka volt, mire odaértem…

Fegyelmezett emberek lakják a szülővárosomat.   Történnie kellene végre valaminek, bár már erőst él a gyanúm, hogy ha most lenne királyváltás -nem, nem másik faszfejre, hanem vissza a demokráciába-, akkor is iszonyú nehéz dolgunk lenne, s minden nappal egyre nehezebb is…

 Részben. Részben, meg "engedem, hagy menjen"... ennyi nicket tiltani nem lehet, annál is inkább, hogy sem törölni, sem tiltani nem szokásom, ahhoz el kell érni egy nagyon pontosan megszabott szinvonalat. Ha ettől kerek az életetek, hát csak így tovább! 

Én figyelem az eseményeket, és ámulva láttam, hogy mily' távolba is elér az a szenny, amit Meggyes és sleppje, hatalom címén, de lakossági háttér-támogatás, vagyis legitimáció nélkül áraszt magából. Engedélyt kértem az írótól, Okostojástól, és most közreadom itt…

A szülővárosomat. Úgy néz ki most, mintha visszamennénk az időben cirka 30 évet. Nem, nem a Strandról -mely modern és minden igényt kielégít, de finanszírozni nehéz, ahogy hallom-, nem a főtéri vásárosbódékról -melyek stílusosak, szépek, hangulatosak- beszélek, hanem az…

 Néni, átmegy és kész, ha egyszer azt mondtam, átmegy és kész! Hiszen segítek! Na. Ma, téli túrát tettem. Igazi, nyakig havas, dermesztően hideg -egyszerűen lábujjfagyasztó- agyzsibbasztó de frizura javító napom folyamán. Reggel, a hajnali 8:00-as busszal indultam székes…

Jó páros vagyunk, hiszen nem lógunk feszt egymás nyakán... Elmentem világgá, vagyis igenyesen Esztergom felé vettem az irányt, csak előbb még meglátogattam egy igazi barátomat. Ő olyan ember, akit lehet és kell szeretni és akit csodálni kell, és aki nagyon megérdemli ezt.…

Kiveszem a szabadságom. Ami nem is létezik, hisz ingyenélő nyugdíjas vagyok, de akkor is, holnap reggel lelépek és elküzdöm magam Esztergomba. Ahol is terveim szerint marhára megszegem lymphoedema diétámat és szinte mást sem fogok csinálni, mint csütörtök estétől vasárnap…

Tventiten. Na, jó; de ez is amolyan rádöbb nekem. Na. Erre még visszatérek, ennél sokkal fontosabb a történések dokumentálása, mert ugye, nincs hol megtartanom azok emlékét... ööö... mármint az RSJ!-n kívül, s az agyamon belül. Huszonnyolcadikán elmentem Esztergomba, s terveim…

Tventiten. Na, jó; de ez is amolyan rádöbb nekem. Na. Erre még visszatérek, ennél sokkal fontosabb a történések dokumentálása, mert ugye, nincs hol megtartanom azok emlékét... ööö... mármint az RSJ!-n kívül, s az agyamon belül. Huszonnyolcadikán elmentem Esztergomba, s terveim…

Derült égből egy fotó. Ezért dobog most a megszokottnál kissé hevesebben a szívem. Íme: Most szaladok, de ezt muszáj volt feltennem. Ez az én szülőföldem. (Nem röhög, mondom, nem röhög!!!!)

Ki hitte volna, hogy képességeim (s felszereltségem) megengedi, hogy rövid, de határozott közelharc után, győztesként kerüljek ki egy meglehetősen méltatlan küzdelemből? De menjünk szépen sorban. Pénteknek a délutánján, kicsit ugyan később, mint terveztem, de végre…

Az hány nap? Attól függ hogy számolom, igaz?! Hiszen szerdán jóformán este volt mikor elindultam, s éjszaka mikor odaértem Esztergomba, úgyhogy az tán nem is egész nap, ugye?! Unalmas talán, de megint azt van, hogy elfáradtam. Anyák napja lévén, most el akartam jutni Anyuhoz, hisz…

Néhány napja kaptam ezt a képet. Most megosztom veletek! :) Egyetlen mondat volt a levélben, csak annyi, hogy nekem szánta ezt a képet a levél küldője, jelesül Sebi tanár úr, akiről már írtam itt; aki oly nagyon lelkén viseli néhai középsulim emlékét. Íme a kép: Hát,…