Ideje volt rájönni, illetve a ténynek hangot adni, hogy van amit nem lehet.


Hiszen van az a szint... én tudom.... (de e beégett szókapcsolatnak csak nagyon áttételesen van köze a jelen témához, bár náci és bunkóparaszt vonalon mégiscsak mutat némi kísérteties hasonlóságot....), szóval van az a szint, ahol már nem lehet magyarázni, tűrni, viselni.
Tenni kell, ez esetben megnyomni a kellő gombot.

Újhelyi István., ezt a nevet, ez az embert  meg kell jegyeznem. Persze, eddig sem volt ismeretlen előttem, értelmes, okos férfinak látom, s olyannak, aki rendelkezik egy nagyon fontos tulajdonsággal, ami elengedhetetlen bármely emberekkel kapcsolatos foglalkozásnál, pláne a politikában: s ez a kedély, hogy ne mondjam, humor.

"Alkotmányozás - áprilisi tréfa

Forrás: origo.hu | 2011. április 01.

"A Fidesz-frakció kezdeményezte a következő napirend elhalasztását az őszi ülésszakra" - ezekkel a szavakkal keltett megdöbbentést péntek reggel a parlamentben Ujhelyi István, az országgyűlés szocialista alelnöke. A bejelentés április 1-i tréfa volt, hiszen azt jelentette volna, hogy a kormánypártok elhalasztják az új alaptörvény elfogadását. Ujhelyi elnézést kért, majd folytatódott az ülés."

S akkor most a lényeg:

Tehát a határozott jó pont, melyet a címben írok, egyértelműen kijár Újhelyinek ezért a tettéért.

És ez végtelenül szomorú.

Hiszen ott tartunk, ha valaki teszi a dolgát helyesen, s megálljt parancsol egy fröcsögő nácinak, az már olyan teljesítmény a hazánkban, a mai magyar parlamentben, ami külön említésre méltó. S ez maga a szégyen.

Nem Újhelyié, hanem a szinté, ahol tart a politika a közélet a hazánkban.

Riszpekt Újhelyi István!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.