"Mert hogy mi álmok jőnek a halálban, ha majd leráztuk mind e földi bajt..." (Shakespeare: Hamlet)

Csodás álmok jönnek
	Cím: Csodás álmok jönnek Eredeti cím: What Dreams May Come Műfaj: dráma-romantikus Ország: amerikai Gyártási év: 1998 Hossz: 108 perc Szereplő(k): Dr. Chris Nielsen: Robin Williams Albert Lewis: Cuba Gooding Jr. Annie Nielsen: Annabella Sciorra Max von Sydow Leona: Rosalind Chao Stáb: rendező: Vincent Ward író: Richard Matheson forgatókönyvíró: Ronald Bass operatőr: Eduardo Serra zene: Michael Kamen
Tartalom Az élet után is létezik valami. Talán most megoldódik a titok… Dr. Chris Nielsen és felesége, Annie házassága fájdalmasan megtört két gyermekük halála után. Az asszony nem tudja magát túltenni a történteken, noha Chris mindent megtesz közös életük érdekében. Négy évvel később egy balesetben Chris is meghal. A Paradicsomba kerül, amely fantasztikusabb hely, mint valaha is gondolta volna. Albert védőangyal segítségével Chris rátalál gyermekeire és kedvenc kutyájára. Az örökkévalóságban megvárná feleségét, de megtudja, hogy balesete után Annie öngyilkosságot követett el. Chris a védőangyal segítségét kéri felesége lelkének felkutatásához a reménytelen alvilágban…

Eddig innen

Miközben ez a film elmondja azt, amit én nem tudok, amire én nem vagyok képes, elmondja, hogy VAN tovább, hogy nem cél nélkül, nem 'csak úgy' létezünk... közben az én értelmezésembe (ha élhetek ilyen nagy szavakkal :), az általam átéltek -átHALTak- során szerzett tapasztalataim okán, nem fér bele a 'Paradicsom'. Meggyőződésem, hogy másik oldal létezik, de tudom, ~ nincs. Sem mennyország, sem pokol. Másik oldal, az út része, illetve -innen nézve- a folytatása. Hogy az milyen?

Amilyennek én gondolom... ahol 'ÉN' tartok az utamon ...

Erre ad megfelelő 'rímet' akár, ez a film. Ez is egy azok közül, amit látni kell. Most is lesz éjjel (01:40) a tv-ben. Lehet, hogy megnézem... mint délután az Angyalok városát, pedig mindkettő itt pihen a fiókban...

De én már tudom, hogy semmi sem véletlen...

Azért kell ezt ma megnéznem, hogy el ne felejtsem... hogy biztos lehessek benne... hogy tudjam... várnak.

Köszönöm. Még nem.

Ráérek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.