Így megy ez nálunk mostanság...:)<P>Tegnap Dorka (Egyeském) készített ebédet, remek milánóit csinált... nagyon finom lett, meg is ettem belőle vagy három adagot (persze, pusztán csak azért, hogy úgy érezze, mennyire jót főzött... és nem azért, mert annyira finom volt... áááááááááááááááááá..., dehogy :))))) Aztán két adagot szépen becsomagolt belőle és villákkal, sajttal felszerelkezve elindult, hogy megünnepeljék barátjával az első évfordulójukat.</P> <P>(Fantasztikus gyerekem van... és még kettő van ebből a sorozatból... nem csoda, hogy ilyenek... én csinyátam őket!!...:)</P> <P>Ma pedig -mint mostanában minden nap- jött Fanni (Ketteském) barátja, aki néhány hónapja tartozik ide, és "bizonyítandó", hogy ő mennyire ügyes egy csákó, készített nekünk egy adag -összesen vagy 12 db- palacsintát. Teljesen egyedül, mindennel boldogult, csak útba kellett igazítani, hogy mit merre talál...</P> <P>Remek volt! Remek volt!</P> <P>Ja! ... és még nincs vége a napnak, mert megyek moziba Egyeskével, Tim Burton, A halott menyasszony-ára. Ha "megérdemli" ez a film -úgy értem, méltó párja a Karácsonyi lidércnyomás-nak, mert az nekem alapfilm (Szeretlek Zsolti! Köszönöm!)-, akkor elnyeri jutalmát ez is... (é.: bekerül a "Mit jelent nekem?" sorozatba...:)</P> <P> </P>

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.