Anyu és az óceán
2008.05.14. 06:42
Már emléxem.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok
értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai
üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a
Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nagylakon született 1937-ben. Aztán Szegeden élt, tanult, majd Esztergom következett. Jött Apu -Illés- majd megérkeztem én, aztán Zsolti.
Szerszámszerkesztő volt, szakmája szerint erőműgépész, amit én is követtem (s ennek a döntésnek köszönhetem az almát
Úgy emléxem Anyura, hogy vasal, hogy jön haza a gyárból, hogy hirtelen felindulásból sütit süt, mert éppen ahhoz van kedve, hogy fogyókúra címén megeszik egy szelet szárított valami kenyérfélét, aztán gondol egyet és kisüt némi töpörtyűt, hogy az ősrégi diavetítővel a Pinokkiót meséli nekünk...
És tegnap óta arra is, hogy mi volt az egyetlen igazi, sokat és soxor emlegetett igazi, amolyan elemi vágya.
Hogy egyszer, csak egyszer lássa az óceánt.
Nem holmi tengert, aminek partja van a "közelben", hanem AZ óceánt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek: