Igen! És ez még semmi! El vagyok zárva -megen...- a világ civilizált felétől... (Ja, ez ok-okozati összefüggés, vagyis fordítva, de akkor is, na.)

Szóval, az van, hogy a gyönyörűséges, nőies (asszem, tán, vagy mifene) teflonom, mely egy ízben már magamra hagyott, most totálisan megkukult.

Néhány napja kezdte a játékot a görény, melyet mára tökélyre fejlesztett. Pipa vagyok, mondtam már?!
A térerő, mint olyan, értelmezhetetlen fogalom számára, s ezt cövektelenséggel fejezi ki (a kijelzőn, ugyi), nomeg azzal, hogy telefonként -tehát kommunikációs eszközként- nem hajlandó működni. (Hacsak úgy nem, hogy mondjuk rákötöznék egy levelet és elhajítanám a cél felé... de ezt még szeretett készülékem sem gondolhatja komolyan... remélem...)

Be kéne mennem a Pannonhoz, de sajna egyedül nem tudok eljutni odáig, mert várom a gépkezelőmet (höhö), s addigra nem érnék vissza, tekintve hajlobogtató, őrült sebességem, holnap meg, Zebra előrejelzése szerint, jobb, ha nem is kacérkodom a gondolattal. Mi lesz velem?

Pláne mi lesz a világgal nélkülem?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.