Ma reggel felébredtem arra, hogy kedvenc nembalesetihanemrehab-nővérke áll mellettem és halk, kedves hangon keresi rajtam a fáslit, melyet aztán át is nyújtottam neki. Befáslizta mindkét lábszáram –ezt összesen 6 hétig, amíg a vérhígító injekciót kapom, kell megtenni minden reggel-, de olyan…

- Milyen telefon?- Mi milyen? Ha telefon, akkor Nokia.Ez nekem cirka '91 decemberétől alapvetésként él.Akkor született a második lányunk, s Csabának már volt céges Nokiája. (Pedig, mint most megtudtam, ifjú mobilcég volt akkor.) Onnantól több tucat telefont feléltem, de mind Nokia, hiszen... hiszen…

Pedig én egy áldott jó természettel, birka türelemmel és repeső pillákkal bíró fehérnép vagyok. Ugye. A telefonokkal nekem nincs szerencsém. Vagy a telefonoknak nem van velem. Ez nézőpont, illetve felfogás kérdése. Az utolsót majd' egy éve vettem, mert az előző bírt elhagyni…

Igen! És ez még semmi! El vagyok zárva -megen...- a világ civilizált felétől... (Ja, ez ok-okozati összefüggés, vagyis fordítva, de akkor is, na.) Szóval, az van, hogy a gyönyörűséges, nőies (asszem, tán, vagy mifene) teflonom, mely egy ízben már magamra hagyott, most totálisan…

Most is szavaztam. Aztán -annak rendje s módja szerint- Apu felhívott. :)<P>Az előzmény: <A href="http://talema.blogter.hu/?post_id=37502">http://talema.blogter.hu/?post_id=37502</A></P> <P>Nyugodt voltam. Igazából még a két héttel ezelőtti…