Mi van itt?
Ha előrébb nézek a pillanatnál, nem érzem jól magam. Különösen, hogy már a "most" is gyászos képet mutat.

Most hallgatom a parlamenti közvetítést -itt szól a háttérben- és éppen a roma-magyar konfliktusról, az utóbbi napokban történt etnikai alapú bűntettekről beszélnek.
Mi ez?
Bűnbakkeresés?
Inkább bűnbakképzés?

Közel 1.000.000 emberről van szó. A közel 10.000.000-ból. Nem kéne megoldani ezt a kérdést?
Mert az tagadhatatlan, hogy kérdés van.

Kinek a feladata lenne?
Gyanítom, hogy mindenkié, mindannyiunké. És az is motoz bennem csendesen, hogy valami most kezd kézzelfoghatóvá válni, és ez a valami nem jó.
A parlamentben valaki így fogalmazott: "...polgárháború készülődik..."
Nem vagyok nyugodt.

Kicsit nézelődtem a témában és a KOMMENT:HU-n a Körkérdés a cigány-magyar együttélésről című oldalra akadtam.
Onnan ideteszek egy véleményt:

Schilling Árpád, színházi rendező

"Némely kommentet olvasva nehéz elhinni, hogy emberek is élnek itt. Életemben először egy cigánygyerektől kaptam pofont. Körbeálltak vagy húszan a váci művházban, és azt vetették a szememre, hogy a szemetes mellé dobtam a műanyag poharat. Világos volt a helyzet, alázni akartak. Sikerült nekik. A szüleimmel együtt én is rühelltem a cigányokat, mert féltem tőlük. Rendes svábokhoz illően soha nem voltunk kapcsolatban velük, ha a közelünkbe jöttek, igyekeztünk elkerülni őket. Mert kiabálnak, mert lopnak, mert büdösek, és mert biztos, hogy léket vágnak belénk. Másodjára skinheadek vertek meg, mert zsidónak néztek. Hárman voltak. Verekedni akartak. Én voltam a legközelebb hozzájuk, hát földre vittek, és fejbe rúgtak. A skinheadeket is utáltam, mert buták és erőszakosak. De legjobban egy zsidó nőt gyűlöltem, mert megalázott. Azzal, hogy nem szeretett, lenézett, ostobának nevezett. Most egy sváb nővel élek együtt. A lányom is sváb. Szeretem őket. Ők is engem. A svábok jó emberek. A magyarokról nem tudok sokat. Talán csak azt, hogy önteltek, hangosak, büdösek, lopósak, verekedősek, egyszóval primitívek. Mégis szerethetők. Vagy nem? Ha faji alapon kellene rendet tenni ezen a kontinensen, akkor én azt javasolnám, hogy maradjanak itt a germánok, a többiek meg takarodjanak vissza oda, ahonnan idejöttek. Aki mindezt komolyan veszi, az egyszerűen hülye.
Ha nem tudunk együtt élni, akkor csak halni tudunk együtt.

Ma este egy cigány barátnőnk fog feljönni hozzánk. Ételt hoz, amit ő főzött a feleségemnek. Tudja, mi kell a gyereknek és az anyjának. Jobban, mint én, pedig én milyen okos vagyok. Egyedül írok ide ilyen fontos dolgokat, amiket mások majd leköpnek vagy idéznek, olyan mindegy. A bűnözőt fogjátok el, de ne büntessétek a gyerekét azzal, hogy kést vizionáltok a kezébe. A szociális politikáról nem írok semmit, mert arról aztán végképp nincs lövésem. Én kérek elnézést előre is."

/Innen, tehát/

Ma az egyik roki levelező listán -az egyiken a három közül, ahol tag vagyok- valaki bírt ilyen frappánsan fogalmazni, ráadásul úgy, hogy ez a kérdés még érintőlegesen sem szerepelt a témában, idézem:
Cigány ország = Magyarország

Én keresetlen szavakkal visszaírtam neki azonnal ami eszembe jutott, és azóta is itt dobol a fejemben. Mert ez kire nézve is degradáló?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.