Kicsiny összehasonlítás, egyetlen, elég spaciális magatartásmódra kihegyezve.
Ja, és -ahogy tőlem ez megszokott- tökéletesen talematikus alapokon, tehát az objektivitást (ha nem is tudatosan, de mégis) messze elkerülve.

Nem is tudom pontosan, hogy mikor került először tervbe ez, az aztán végképp kiesett, hogy aztán mi lett belőle szabályozva (tekintve az utóbbi idők számomra mozgalmas voltát), de a terv, miszerint az autósoknak a zebra előtt lassítaniuk kell, megmaradt a fejemben. Ezzel kapcsolatban töprengtem most egy kicsit.

Itt egy cikk, hogy miről is hadoválok.



Én nem vezetek. Sőt, mi több! Még mankóval is járok, tehát az átlag gyalogosál is lassabb vagyok, tehát jól meggondolom, hogy leléphetek-e a járdáról, ha át akarok menni az úttesten. (Csendesen jegyzem meg, hogy míg virgonc egész voltam sem az aszfaltbetyárság volt jellemző rám ((Jé! Ez milyen szó, ide pont megfelel! Hehe... bocs)), mert ha utólag megmagyarázom és kitűnik, hogy nekem volt elsőbbségem, hát az már olyan sokat nem javít egy összetört test nyavalyáin... ehhh....)
Tehát szépen, komótosan ki szoktam várni a sorom, mikor közel s távol nincs egyetlen gépjármű sem a láthatáron, hogy biztosan átérjek a túloldalra, mire netán útban lennék a közlekedőknek. De meg kell jegyeznem, hogy érezhető volt az a pillanat, mikor szóba került az említett tervezet, mert onnantól megsokszorozódott azon autósok száma, kik meglátva engem a zebránál, megálltak s intettek vagy lámpával villantva jelezték, hogy ugyan menjek már a dolgomra, ők megvárják. 
Szóval, ez a számomra kényelmes, s mindenképpen biztonságosabbnak mondható forgatókönyv megy egy ideje, s tegnap (talán, vagy tegnapelőtt, nem is emlékszem, hogy kivel... tán éppen RJ? ki tudja!?) beszélettünk erről, s azt találta mondani az illető, hogy a férfiak gyakorlatilag kivétel nélkül megállnak, átengednek, míg a nők szinte sosem.
Nos, ez akkor egy tendencia? Én akkor cáfoltam ezt, illetve azt modntam, hogy ez nem így van, én ezt mg nem tapasztaltam. Csakhogy ugye van a szög, meg az ütés bele a fejbe, úgyhogy azóta figyelek erre, s láss csodát, bakker, ez tényleg így van. De miért?

Na, akinek van ötlete arra nézvést, hogy az autósok miért éppen ivar szerinti megoszlásban állnak meg, s engednek át, illetve lesz@rnak, s rongyolnak tovább a dolgukra a zebránál, hol láthatóan várakozik a gyalogos (ki jelen esetben én volnék, de nem a személyem a lényeg, ugye), az kérem ossza meg velem ezen tudományát! Mert én most, hogy ezt valóban megfigyeltem, s így -ugyan nem egzakt, de számomra megfelelően igazolt módon- valósnak érzem, még halovány magyarázatot sem találok a dologra. Tehát?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.