Jó páros vagyunk, hiszen nem lógunk feszt egymás nyakán...

Elmentem világgá, vagyis igenyesen Esztergom felé vettem az irányt, csak előbb még meglátogattam egy igazi barátomat. Ő olyan ember, akit lehet és kell szeretni és akit csodálni kell, és aki nagyon megérdemli ezt.
Diétám már az első órákban egyhelyben kezdett toporogni, hiszen Györgyi ebéddel várt, mely igazán egészséges -és még lymphoedema diétából (melynek anagrammája: amoda mélyedt pihe... csak megjegyeztem...) sem kilógó- zöldséglevessel kezdődött, majd sárgabarackos gombóccal -fahéjas porcukorral gazdagon meghintve- folytatódott. Nos, jó ideje nem ettem ilyet. Bakker, ízlelőbimbóim ódákat zengtek... khmmmm....
Majd pihegtünk egy kicsit még, átbeszéltük a korábban célul kitűzött busz indulási idejét, így kettővel később kezdtem a továbbutazásom a végcél felé.
Összességében vagy egy egész mókusőrsnyi jótét lélek karmáját lódítottam előre azzal, hogy az utamba kerülő lépcsősoroknál megkértem őket -mindig csak egyszerre egyet, ugye-, hogy vigyék fel vagy le a pakkom, hiszen nekem kapaszkodnom kell, nincs mese, s egyik kezemben mankó van -mint kampókéznek a kampó, ugye-, másikban meg a bőröndöm cibálom, így aligha leszek stabil a mozgólépcsőn, az álló lépcsőn meg ki van csukva, hogy közlekedni tudjak. Szóval, sokaknak előrébb vittem az életfeladatát, de volt egy érdekes közjáték. Ez már ma hazafelé történt, mikor is a metróba mentem volna lefelé, lyukasztottam a jegyem, majd lesben állva, hogy ha jön egy mit sem sejtő egész én lecsaphassak rá és nyakába akasszam "magam", várakoztam, jött is egy család, papa, mama, két kislány, s én anyukának szóltam, hogyaszongya: "Elnézést, segítene…?" s kvázi nyújtottam felé a táskám és mondtam is volna tovább a mondókámat, ám hölgy futtában megjegyezte: „Elnézést, nem vagyok külföldi!”
Nos, ez a mondat engem úgy ért, mintha legalábbis pöröllyel jól fejbe kólintottak volna, egyszerűen földbe gyökerezett a lábam, szó bennszakadt, csak álltam, egyik kezemmel a mankóra támaszkodva, másikkal a bőröndömet kicsit előrébb húzva, egyik lábam lépésbe kezdve és mint egy pillanatkép lefagytam.
MI VAN????
Ott álltam és próbáltam resetelni a fejemben a 10%-omat, hátha mégis értelmezhető ez a mondat, helyzet, s csak a szokásoknak megfelelően én vagyok a nem egészen kerek… De rácáfolva ezen lehetőségre, s mégiscsak megerősítve az agy-maradékom csodaszámba menetelét, egy snájdig legény, talpig egyenruhában kivált a lépcső előtt sorakozó ellenőr sorfalból és odalépett hozzám. Kivette kezemből a bőröndöm, s mielőtt meg tudtam volna szólalni, közölte, hogy ezek a „nemkülföldiek”!!!, majd határozott lépésekkel indult is tova. Én pedig örömmel és nagyon hálásan követtem.

De visszatérve diétámra, el kell mondjam, Apu már első este sült hurkával várt, majd másnap rántott csirkemellet, petrezselymes krumplit és tejfölös ubisalit kaptam. Nem beszélve a kakaós csigáról, meg pogácsáról, meg ki tudja miről még.
Aztán meg 20-án, mely nap nemcsak a kirakodóvásárról és az esztergomi Kárpátia koncertről (jaj, most nézem, a gugli kiadja ezt is, meg ezt is erre, ugye nem Palya Bea az, aki hungarista?????? egy világ omlik össze bennem… aki tudja mondja már!!!), hanem egy boszorkányos látogatásról is híres, mely során ismét adtam a diétámnak, hiszen ugye az alkohol említése is szentségtörésnek számít, nem még kettő majd még egy deci bor elfogyasztása. Vagyis na, a lelkem ösmerete ágált feszt, de én győztem! Aztán estefelé útnak indítottam barátnémat vonattal én pedig visszavonultam Apu házába. De oly annyira, hogy másnap fel sem keltem, aludtam egész nap, illetve amikor éppen ébren voltam, fontos nyomozásokat követtem figyelemmel az ID csatornán.

Ma pedig jöttem haza. Itthon sütöttem egy olyan, de olyan rozskenyeret, hogy megszólal! Gyönyörű, finom, fantasztikus! Ezzel boldogan térek vissza a diétámhoz.

Reggel lesz dolgom egy feldobott csíkos labdával, de ez már más lapra tartozik, hiszen abban nyoma sem lesz önzésnek, önmegtartóztatásnak meg pláne, sem nacionalizmusnak, sem szarkavarásnak… Szóval, most megyek aludni, ha már így kipihentem magam.   

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.