Hogy meg tudjam mutatni az úl hitvallásotokat, ugyanis én rátaláltam a logóra. Megjegyzem, dehogy új, csak most már nyíltan szartok bele mindabba, ami itt van.

Szóval:




Nehogy félreértés essék, kicsit sem a haszonközpontúsággal van baj. Annál inkább azzal, ha valaki nem veszi észre -évek hosszú során át sem-, hogy mi jelenti számára a bevételhez vezető út első, s elengedhetetlen lépcsójét.
Ugyanis, ha a felhasználó le van szarva, akkor ugyan mi a frászkarikáért jönne be a vágyott reklámbevétel?
Na, mindegy... én csak kotyogok, mint szoktam. A padom szeretem, a park viszont igen régóta szemétteleppé vált és nagyon nem pusztán a parkőrökről van szó, hanem a válogatott rezervátumlakókról is, akiknek ámokfutásával szintén mit sem törődik az egyedül pavlovi reflexszel megáldott parkőrünk. Csak éppen nem csengettyű, hanem pénzérmék jellegzetes hangja a folyamat beindítója jelen esetben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.