Gyakran nézem a National Geographic-ot vagy a HistoryHD-t és a többi hasonló csatornát, s van két sorozat, amik kifejezetten magukhoz láncolnak. Folyamatos kérdőjel sort tartanak életben agyam helyén, mert a téma, amivel foglalkoznak, illetve az arra adott válaszuk nekem egyszerűen nem fér bele a megszokott, de még az egészséges mértékben szélesített normákba sem.

Egyikben a várható gazdasági összeomlásra felkészülő embereket, erre szerveződő csoportokat -egyes embereket, közösségeket vagy családokat- mutatnak be, másikban pedig minden kvázi józan ésszel megokolható eredet nélkül egy adott fejlövés után a vadonba kiköltöző, majd ott élőket ismerhetünk meg.

Én nem értem. Az persze nem kérdés számomra sem, hogy muszáj egy egyensúlyt kialakítani az emberiség és az annak helyt adó bolygó élete között, mert akkor is, ha előbbi egy parazita az utóbbin, az csak addig élhet, míg ez kitart. Ugye. De ezzel együtt nem vagyok hajlandó sem apokalipszisben, sem olyan szintű gazdasági összeomlásban hinni -attól rettegni-, mely akár megszüntetné az emberiséget, akár a jelen szintet úgy visszavetné, hogy cirka hatszáz évvel vissza kellene pörgetni a történelem kerekét. (...és persze most csak az_ember számára élettérként számító, s az életében meghatározó dolgokra gondolok, mint energiafelhasználás, logisztika, társadalom ilyesmi...)

Egyik KEDVENCEM AZ A CSALÁD, akik a semmi közepén élnek.
"Ez a férfi letér az útról, hogy saját útját járja."
Igen. Csakhogy viszi magával a családját is. Mormotát esznek, melyet a főút mellett talált, mert azt elütötte egy autó, de még "friss" volt, hisz a hátán a bőr nem vált el a testtől... és ez töredéke az egész képnek. Azt mondja, olyan ruhát hordanak, amit maguk meg tudnak csinálni. Ennek megfelelően ő, a családfő, bőrcuccban is volt, ám a többiek láthatóan nem házi készítésű gúnyában. Azt eszik, amit találnak. Erre "jó" példa a mormota. Ám az a konyha nem úgy tűnik nekem, mintha erre rendezkedtek volna be.


/Kép ehunnan, ni/

És van még néhány kérdésem, melyekre nem kaptam választ: iskola? vagy éppen ha beteg lesz valamelyikük? esetleg áramellátás? De tudom, kötözködöm csak.
Nem értem.
Ahogy azt sem, amikor egy jobb sorsra érdemes háziasszony és férje arra teszik fel az életüket, hogy minden pénzükből tartós élelmiszereket vegyenek s azokat tonnaszámra elraktározzák egy pincében, vagy csak a hátsó szobában, mondván lesz itt még gazdasági összeomlás s akkor MILYEN JÓ LESZ ez a készlet. He? Mondom én naiv...
Ímé mondom néktek, az ÖSSZES BEHARANGOZÓ videó, melyeket tanáltam...

De talán még nagyobb kérdőjel nekem az a dolog, mikor még ennyi paranoiás okkal sem alátámasztható amit emberek a nyakukba vesznek. S persze, tudom, lehet éppen ez az, ami ok lehet, csakhogy ezt -amint mondom- nem értem.
Mert ugye van például Marty, aki gondolt egyet és elment Alaszka vadonjába, épített egy házat és az év 11 hónapját ott tölti. Abból él, hogy csapdái vannak sok-sok négyzetkilométeren át és az azokban zsákmányul ejtett vadak -mosómedvék, nyestek, mittudomén_gezemicék- általa kikészített irháját adja el. Ő is, mint sokan még, a HEGYI EMBEREK főszereplői.


/Marty Alaszkában/

Szóval mi visz rá embereket arra, hogy ezt bevállalják?
Anno a kommunákat sem értettem, de annak megvolt a hippi, amolyan mainstream jellege, így ha egyet nem is, mégis megérthető dolog volt. De ez?!
És mondom, ebben még a felkészülés a világ végére illúziója sincs, csak úgy, kiköltözik valaki, s mondjuk viszi magával a barátait -jó esetben mennek azok maguktól egy vezéregyéniség után, rosszabb esetben túl fiatalok, gyengék az önálló döntéshez-, s kialakít egy világtól elzárt, teljesen illetve majdnem teljesen önellátó életet. Mint Eustace.


/Ez meg eminnen, e/

A túlélés nekem külön kategória, illetve ez valóban az, de nekem saját, konkrét tapasztalatom is van ebben és mindig az jut ilyenkor eszembe, hogy drágám, mi a frászt csinálsz a gyerekeddel, ott a vadonban, ha beteg lesz? Ha netán eltörik a combcsontja s műteni kell, vagy soha a büdös életben nem fog lábra állni? Arról nem beszélve, hogy fűfavirág segítségével a náthát meg lehet gyógyítani, de a véralvadásra, a vérmérgezésre vagy a mindenféle gyulladásokra is találsz, pláne az irgalmatlan fájdalmakra gyógyírt?
Ja, hogy a régieknek sem volt?
Oké, akkor ez most is így jó?

Egy szó, mint száz, nem értem. Ámulva nézem ezeket és nem értem. De bárcsak ez lenne a legnagyobb kérdőjel életemben.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.