AZÓTA eltelt plusz egy nap és lusta voltam írni.
Pontosabban nem lusta, hanem elfoglalt voltam. Höhö...
Egyrészt a mászkálás így elég macera, hiszen katéterrel és párnapos -szám szerint kettő, most már három napos- cement nélküli csípőprotézis revízióval kissé macerás mutatvány, ráadásul ugyan a csípőm nem fáj, de a vállaim, vagy az évek óta nem "látott" hasizmom újra felfedezése, nos, biztosítanak némi, hogy úgy mondjam nem feledhető fájdalmat. De ha mindez nem lenne -hehe, de van, hehe...- akkor sem írtam volna, mert sajna elfoglalt de nagyon a KÍVÜLÁLLÓK.




Eccerűen immmádom. (Persze én magyarul nézem, mármint szinkronizálva, mert butáknak úgy való, na.) Olyan sorozat, annyira eszement, annyira elszállt fiigurák vannak benne, hogy nem bírom abbahagyni. Illetve muszáj lesz, mert nincs a teljes sorozat a gépen, tehát várnom kell majd a folytatásra, ha a még hátralévő hat részen is átélvezkedem magam.
Édesek, furcsák, frankók, barmok, idióták, szerethetők, utálhatók, ostobák és zsenik.
Ők:


/MISFITS kép most ehunnan, ni/

Tegnap volt nagyvizit, be sem fértek mind a szobába, mely egy pici, háromágyas kórterem, így a slepp vége a folyosón maradt s csak aki érintett hármunknál jött be. Tőlem kérdezte Tanár úr, hogy hogy vagyok, de folytatta is: "Látom, kivirult! Nagyon örülök neki!" Egyetértően vigyorogtam és rákérdeztem, ha már úgyis mászkálok nem-e lehetne-e esetleg a katétertől megszabadítani engemet, megértő fülekre találtam, tehát hólyagtorna elkezdődött s most reggel meg is szabadultam ezen, gyakorlati utolsó látszó béklyómtól.


/Felszabadultam, s az illu innen, e/

Mindennap jön a gyógytornász is,de velem már nem sokat törődik, tegnap is csak rákérdezett. "Csinálja a gyakorlatokat?" Feleltem, hogy igen -és tényleg, hiszen nekem kell beépítenem szövetekkel az eszközt-, és ennyiben maradtunk.
Ma, hogy már nincs katéter, lehet, hogy több lesz, de az is lehet, hogy ennyi se. Majd kiderül.

Mindenesetre jól vagyok. Nagyon jól.

Ja, szinte mindenki rákérdez, és ezt nyomatékosítja, hogy nem zavar, hogy maradt a végtaghossz különbség?
Én meg az első meglepődés és kérdés-feldolgozás után azt felelem, ami természetes és jó ideje élő válasz, hogy ezzel együtt lehet élni, megoldható, gond nélkül áthidalható probléma, mely tény, jobb lenne, ha nem lenne, de ugye, ha Nagyi sárga lett volna s csengetett volna nem a nagymamám, hanem egy villamos lett volna a körúton, de ez van... amivel viszont nem lehet együtt élni az a folyamatos, elmét gúzsba kötő fájdalom. Tehát nekem az, hogy maradt a PLATFORMTALP a cipőm/papucsom alatt, az nagyon is rendben van, hiszen ha ez a feltétele az egészségesnek mondható, fájdalommentes csípőnek, akkor hajrá discokorszak!!!!

De most még csak reggelizni fogok, kiülve, nyugisan, mint a nagyok!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.