TEPrev - 26

2014.06.03. 20:20

-Mi ez? –s mutatja: két kar oldalsó középtartásban, fejével jellegzetes mozdulat és hang, „zzzzzzzzzzz” egyik oldalról a másikra hirtelen fejfordítás, aztán vissza, „zzzzzzzzzzzzz” ismét ugyanaz…
Nézek rá okosan és már-már vihogva a mozdulat idétlenségén.
-Jézus előtt ezerrel.


Mondá, ezzel megadva a mai négy órán át tartó Scrabble-parti hangulatát.
Izmoztam nagyon, hogy megjegyezzem.
Nem is részletezném a nap eseményeit, amúgy sem történt semmi különös.

S egy kép, melyet nem kerestem, csak elém gyött, hiszen egy padomra megfelelő meseillusztrációt nyomoztam a zzzzzzzzzzzzz felütéshez, de olyat nem, ellenben ezt találtam.



/viki elhivatottsága eunnan e/

Ja, Apu ma rám szólt, hogy ne fikázzam a helyet, mert mi lesz. Hmmm... mi lehet? Hazaküldenek? Mert?
Ehhehheeee....

A bejegyzés trackback címe:

https://talema.blog.hu/api/trackback/id/tr388243104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

163107 2014.06.03. 21:26:48

Olvasom rendszeresen a beszámolóidat... Szerintem egyébként jobb lenne otthon már. Tornáznál meg minden...önrehab, macerák nélkül, nagy alvások ...

265594 2014.06.04. 08:33:45

Ez nem ilyen egyszerű. A protézisnek be kell épülnie, és ez spec torna nélkül nem megy, s amíg ez meg nem történt, nem terhelhető és addig nem lehet lépcsőzni. Én pedig emeleten lakom, ugye. A környezet gyönyörű, a torna remek -csak egyszer van naponta-, az ergot imádom, s most már Scrabble-csapattag is vagyok. Sőt, tegnap megörököltem az ágyam melletti szekrényt is, így már a ruhámért sem kell expedíciót indítanom (igaz, kipakolni nem tudok egyedül, mert tegnap megpróbáltam és egy mankón tartottam magam, egy kézzel a szekrény falába kapaszkodtam, s a nyomorult de kiválóan teljesítő jobb térdemmel tartottam a kiömleni induló gurulósbőrönd-nagyszatyor egységet, mindezt úgy, hogy igyekeznem kellett, a baloldalamat ne terheljem, mert ott a protézist még csak a hitem tartja a helyén, tehát a rám törő röhögést is kordában kellett tartanom...). Szóval a korai rehabilitáció egy nagy műtét után nem pótolható, nem váltható ki háziápolás keretén belül. Elkeseredettnek tűnök amúgy? Nem vagyok az, összességében szórakozom, direkt módon meg soha semmivel nem fogtam vissza magam, 10% agyban nincs annyi hely, hogy magam előtt görgessek dolgokat. :)

163107 2014.06.04. 10:14:54

Nem, nem tűnsz elkeseredettnek. Elsősorban a nem alvás miatt (a hozzátatozómnak, akiről írtam, ez volt a legborzalmasabb, ezért kérte magát hamarabb haza - ahogy kiszedték a varratokat usgyi, meg se álltunk hazáig - másnap már főzött. De az csak sima beültetés volt. Otthon tornázott, és rohamosan javult.). De amit nem lehet kihagyni, azt nem lehet. Van humorod, ezzel túllépsz a kellemetlenségeken - később még többet lehet nevetni a "kalandokon" ha majd visszaemlékezel.. Remélem, minél hamarabb... üdv: osszi és a család

265594 2014.06.04. 10:27:10

Nos, ezt pontosan tudom, humor -legyen az akármennyire kicsavart és csak számomra érthető is- nélkül lehetetlen túlélni. A protézisnek, s azon belül is a csípőprotézisnek sok fajtája van, s tovább is a helyzet, az operáció menete szabja meg a rehabilitáció folyamatát, annak idejét. Én különben is ráérek.. most, hogy lassan nyár van és loptunk nekem kapaszkodót is... csak átvészelem. :) Musz. Köszönöm. :D
süti beállítások módosítása