Úgy szólt a terv, melyet vasárnap a JÓZSEF NÁDOR TÉREN fogalmaztak meg, hogy amennyiben a kormány nem vonja vissza a netadóra tett javaslatot, akkor kedden -2014.10.28.- este ugyanakkor ugyanott találkozunk, hogy nyomatékosan elmondjuk újra, nem megyünk bele ebbe az újabb nemmegszorítóbeleavatkozócivilizációellenes adónembe.

Én azóta sem pihentem ki magam, így csak néhány szemelvényt emelnék ki. (Akkor egész nap úton voltam, reggel az alapítvány támogató szolgálata vitt el a gyerekemhez a kórházba látogatni, s ott töltöttem majd' az egész napot -de erről majd később-, s délután/este az utolsó pillanatban szálltam ki az autóból a nemtommilyen körúton a Deák térnél, ahol is mi, a_szolisok találkoztunk. Át kellett mennem a zebrán és ez egyedül, villamossíneken, tömegben elég szívdobogtató esemény volt, akkor is, ha ez nagyon nem érthető az egészeknek, ráadásul tájékozódási képesség teljes hiányában még nagyobb kihívás volt...)
Onnan mentünk át a célhoz, csapatban, együtt. (Itt is KÖSZÖNÖM!)

Mondom, még mostanra sem lettem egészen üde, úgyhogy az egyszerűbb megoldást választom: egy CIKK, s az én ehhez fűzött jegyzetem.

"

És tényleg. Én csak a József Nádor téren voltam -az is necces, hogy "botos öregnéni"-ként bevállaltam ilyet (idézet egy fészes felhasználótól, aki a vasárnapi tüntetésen készült képet, melyen én is látszom, így osztotta tovább).
De visszatérve, tehát ahogy a téren átvágva indultunk -KataMagda áldásos kíséretével, amit ismét köszönök- a Deák tér felé, hogy a villamossal majd megyek az Etelére, nem tudtunk továbbmenni, mert a tömeg vége még a színpadnál volt, de már az utat, a tér három oldalát megkerülve már elállta a hömpölygő sor eleje.. vagy közepe... vagy mi, mert nem lehetett látni, hogy meddig tart az emberár...
Aztán elvergődtünk másik útvonalon a villamosig, ahol ismét csak az emberár foglalt el mindent -tehát nem járt semmi, nemhogy villamos- így metróval mentünk, ami persze tele volt.

Sok tüntetésen vettem részt. (Ami éppen "sok"-kal több, mint az ideális lenne, hiszen egy élhető hazában nem kell kimenni az_embernek jelezni, hogy nem_tetszik_a_rendszer.) S ez most egyike volt az olyan keveseknek, amikor azt éreztem, sokan, nagyon sokan egyfelé gondolkodunk és a minielnök mellényúlt, ha jól fogjuk meg a dolgot, lebonthatjuk autoriter rendszerét.

'A tüntető tömeg méretét igazán akkor lehetett látni, amikor a menet elindult. Amikor az eleje már az Erzsébet híd budai hídfőjénél járt, a vége még nem látszott a több mint 1 kilométerre lévő Astoriánál sem. A cél a budai, Clark Ádám téri nulla kilométerkő volt. Innen akarták megüzenni a kormánynak, hogy mennyi adót fizetnének az internethasználatért. '

"
Ez még a vasárnapi, tehát netadó ügyben első tüntetés előtt, a Szoli találkapontján készült:



Itt pedig Nagyulam képe, s lajta a latol, aki nem átallott feltöltetlen telefonnal megjelenni, ám a lényeg, ott állok mögötte így Nagyulam áthúzta a szemeimet a pilos filcével, hogy nyomatékot adjon a kiemelt latolnak. Vagy csak engem akalt megölökíteni, ugye.*
(* elnézést, nem tehetek mást, mint laccsolva ílni, ha Ponci Nagyulamlól van szó...)



És kedden, ez látszott onnan, ahol én álltam a tömegben a színpad előtt:



Bízni lehet abban, hogy a viktátor visszavonja elmebeteg ötletét? Miért pont ezzel tenné ezt?

Tele van a kezem mankókkal. És ezt most csak azért mondom, mert fényképezni sem egyszerű így, de most egyet nagyon sajnálok, hogy nem kattintottam le. Jelesül, ott toporogtam már a téren, de még csak hangszóróról ment a 2008-as fideszmantra, miszerint a netadó civilizáció- és információáramlás-ellenes... egyszer csak odagurul mellém egy el-go moped. Rajta egy évek óta nem látott barátom -Turcsik Tibi- aki kétlábamputáltként igencsak kiveszi a részét a rokkantlétből, és miután örömmel üdvözöltük egymást, mondja, látta a képeket a vasárnapi tüntetésről, s azokon engem is, ezért most szólt egy tucatnyi el-gos sérültnek, hogy itt a helyük. Hiszen ha én két mankóval ki tudok jönni, akkor ők is kigurulhatnak. Ez messze nem ilyen egyszerű, de én iszonyúan meghatódtam ezen, Tibi mesélte, annyira felkészült, hogy a moci töltőjét is elhozta, mert ki tudja mennyit kell menni... Szóval, gyerekek, le a kalappal előttük ...is!!!!
És akkor egy nagyon fontos remekmű, melynek szerzőjét személyesen ismerni van szerencsém, így pláne örömmel dobom itt is bele a köz-be. Íme:




November 17., előreláthatólag a parlamenti szavazás erről, s ennek megfelelően a demonstráció ismétlése. Hiszen az nem játszik, hogy a vezír agymenését a háziállatként működő fideszkdnp meg ne szavazná.

Mert a nulla megfelelő nagyságrend az internetadóra!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.