VASÁRNAP, KEDD és ma.

Az alaphelyzet a 700 HUF körül kering, amiben  maga a mérték lényegtelen, hisz az elv a fontos. (A szlogen mainapság: "Egyik belebukott 300-ba, másik meg 700-ba fog?")
Ma, odáig ment a dolog, hogy viki reggel a királyi rádiójában közhírré t(ét)ette, ÍGY NEM LESZ INTERNETADÓ.
Erre sokan elkezdtek örömködni, például Szabó Tímea, a pm egyik pillére, mondván, lám, elértük.... öööö... mondám akkor, ott rögtön, s szajkózom azóta is... MIT IS??? Mert mit mondott a király?
Értve olvasás, tudom, óriási feladat, nem is várható el mindenkitől...
És most látom, sajna a nol.hu-tól sem, hiszen, íme: ORBÁN: NEM LESZ INTERNETADÓ.

Gyerekek, most komolyan!!!! Ezredszer is meg lehet vezetni benneteket???? Ájvé....

Azt mondta a minielnők, hogy így.. ismétlem: ÍGY nem lesz internetadó, és hozzátette dajcstompikát meg is bízza, hogy néhány szűkös milliárdból szerkesszen már irányított megfelelő kérdésekből álló nemzeti konzultációt, hiszen ezt meg kell tárgyalni a_zemberekkel.

És kérdezem én ezután: ezen osztán minek van örülni??? Tompikának? Vagy a levelezésnek, hogy újra reánk vigyorog a minielnők egy tíz évvel ezelőtti fotóról a postaládánkat bitorolva? Vagy annak, hogy megint irányított kérdésekkel kihoznak s bizonyítottnak vesznek önnön elmebeteg állításaikat?

Ehhhh....

Szóval, akkor ma délután újra a József nádor téren volt a helyünk.

Előbb a Blahára mentem a Szolidaritás Egy falat kultúra elnevezésű projektjére, amit minden pénteken az aluljáróban tartanak, s melynek keretén belül zsíroskenyér és társaik ruhaosztás és gitárzene van terítéken. A környékről sok hajléktalan erre számítva jóval a kezdés előtt már ott vár, aztán eszik s beszélget egy jót. 
Én most először voltam ott, mert segíteni most sem tudtam -sőt egy pohár vizet le is nyúltam, hisz már mire odaértem túl voltam a gyaloglási limitemen és be kellett vennem egy fájcsit-, de ha már a másikra mentem, hát ezt sem hagyhattam ki.
Onnan autóval vittek tovább, úgyhogy kényelemben telt az utam, egyszerűen értem a célhoz.

Az elején, mikor még nem kezdődtek el a beszédek a színpadon ezt láttam onnan, ahol mi, a Szolidaritás tagok -a 'köménymag'- álltunk:



Felemeltem a telefont amennyire tudtam, hogy a hátunk mögötti tömeget is lekattintsam, mert képtelen vagyok megsaccolni mennyien voltunk:



A putyinos zászlók most is játszottak s most is különös ismertetőjelként szolgáltak nekünk, hisz csak a szolisoknál volt ilyen.



És még egy nagyon idekívánkozik: mostanában KataMagda az akinek a nyakán folyton lógok, hogy ne kallódjak el, most is -mint mindháromszor- Ő kísért a villamoshoz aztán s tett fel a megfelelőre. Persze a képet nem kizárólag ezért készítettem, hanem az általa tartott plakát kérdése fontos. Nagyon fontos. Íme:



A tüntetés végét jelezve elénekeltük a Himnuszt közösen, majd én hazajöttem. Fél tízre itthon is voltam (az Etele téren a buszvégen becsuktam magam a tolóajtóba... mármint a falnál álltam, hogy ne boruljak fel, és a tolóajtó rácsukódott a kabátomra... kalandos életem, mer nekem azom is van...), lefagyott a lábam, lefagyott a kezem és itt dübörög a fülemben a skandált FOLYTATJUK! hangja...

Nem lehet, hogy ész erő s megannyi akarat... (apropó)




De tudom, naiv vagyok és nincs agyam se... de így legalább nem adom fel sosem. 

Egy biztos: FOLYTATJUK!!!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.