Ezer meg egy éve nem használtam a kenyérsütőgépem. egészen pontosan köbö két hete is megvan már annak, így most eljött az ideje, hogy -miután a fagyasztóból elfogyott a tartalék rozskenyerem is- üzembe helyezzem kütyüm.Nos, úgy látszik ennyi idő elég volt ahhoz, hogy totál kiessen eszem helyéről…

...vagy ismét egy csepp a pohárban... netán egy újabb tégla a falban... Szerződés. Ez az apropó. Mely kérdés végigrágása amolyan kényelmesen zsibbadttá tesz. Pontosabban az, amikor elkapom a végét a gondolatsornak. Mely nem más, s nem kérdés -eddig sem volt, de úgy tűnik ez…

... hiszen eddig csak tudtam róla, hogy van ez, tudtam, hogy kvázi világhírű is, tán. de ennél több nemigen érdekelt róla. Most kicsit utánanéztem, hogy mégis mi ez, megnéztem, elolvastam cikkeket róla, és lám.... köszönöm. :) Lehár Ferenc: A víg özvegy S egy zanza a…

Hogy megkegyen nekem ez, itt, a padomon... Ezek ugyanazok Ahogyan 40 évvel ezelőtt is már voltak nehéz idők de a Kondratyev-féle ciklusokkal sohasem törődtek ők Mer’ az erősek mindig úgy érzik, hogy csalhatatlanok Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok Mikor az…

Ki így, ki úgy...   Már volt itt, de nem bírok megszabadulni tőle, sőt, mi több, nem is akarok.  

A zikszfaktorban most nyomta egy verzióját egy szimpi konszolidált kopaszcsávó, nekem meg ez tetszik nagyon.  

Mostanában a Petőfit hallgatom, ahogy kifejtettem már névelős voltát is ennek, leginkább az oka ennek az, hogy bambulok a virtu-világon, így még háttérnak sem oké a tévé, mert vagy arra figyelek, vagy nem és ha ez utóbbi van -ami valószínű-, akkor ha mégis odakattanok, hülyén…

Le kell szögeznem, szeretem a Petőfit*. Még átnevezési hullám előtti előző életében valódi nevén ez, ma már mr2-ként leledz, s írnám, hogy mit sem változott, de ez nem igaz. Klasszisokkal jobb, sőt, JÓ lett. S ezt nagyon értékelem. * Névelő nélkül, az eredeti Petőfi , ha…

Hát, szépek. A minap battyogtam haza a gyógytornáról, gyönyörűen sütött a nap, én ennek örömére amúgy is mérsékelt végsebességemen jócskán lassítva andalogtam haza. Majd beléptem a kertbe és szembe találkoztam ezzel, ni: Osztán közelebbről meg: Na. Nem mondom, hogy…

Már az enyém. Ez a zene, ez a hang, ez az arc. Most már a szöveget is értem. Alouette elküldte nekem úgy, hogy még én is megértem, mert csak magyarul tudom. Stromae: Alors on danse       Hát irány táncolni...(3x)       Aki tanulásról papol,…

Nekem már nagyon elegem van.   Nincs. Nincs már több.

Új információ. Nekem, legalábbis mindenképpen az. Ebből már rájöhettem volna, hogy akár ki is maradhattam valamiből, de elsiklottam felett, mondván öreg vagyok, mit érdekel engem, hogy a mai_fiatalok mire tsápolnak lepukkant lebujok sötétjében... mert a hozzám hasonló korú és…

Éjjel megint csak akpcsolgattam és elém került ez itt alant. Huh. Ha ifjabb, és egész, és nem félig vízben lévő alma lennék... de Nagyi-villamos párhuzam szellemében nem gondolom tovább.   Itt elérhető a teljes adás (a beillesztő kód nem működik, vagy én sz@rtam el…

Sub Bass Monster: Nincs kiút Valami változik és valami mindíg örök, az élet bárhogy pörög, társadalmi körök. Rétegek nem változnak, beleszületsz és ott ragadsz, nem változik semmi még akkor se ha szétszakadsz. Burzsujnak születsz a pénzbe döglesz bele, De másnak nem…

Mert ideje van. DOING TIME: I Was A Ye Ye Girl Ahogy nézem, kicsit kétkedem, hogy ez a hang ehhez a retró nőhöz tartozik-e, de oké, ennyi belefér... mármint kétkedés és nem hang a nőbe, na... vagy tán még az is... ehhh....

Lehet, hogy már idetettem, de most ismét megfogott. Bambultan néztem végig, az első osztott kockától az utolsóig. Az ilyen arc, az nekem sokat mond. ................... Kieg. 02. 07. Alouette nyomán, ennek ide kell kerülnie. Nos, most már azt mondom, nemcsak az arc az ami mesél…

Egy folyamat, mely talán az egész generációt jól jellemzi.  Lett ezzé: Nem én vagyok az egyetlen, aki ezt így látja. Csak azért, hogy meglegyen nekem, íme:   De én kérek. Nem tehetek mást. Viszont nem remélek.

 Unom, már nagyon unom. Tépi a száját itt már mindenki, és én baromira unom... Unom a pincért a sarki bárban unom a tévét a hálószobában unom a nőt, aki nem harap, csak karmol unom az embert, aki mindent összebarmol unom a káoszt, unom a rendet unom a zajt, unom a csendet unom…

Ha már EZ nem zenema, hát pótolnom kell a hiányt valami arra érdemessel. Mindenesetre megfigyelendő a változás, ami nála mutatkozik. Mert ebből: Ilyenné: Az eleje kicsit döcögős, de érdemes kivárni. Meglehetősen unikális amivé fejlődik. Nattyon komoly. 

Egészen pontosan DJ Infragandghi. Tegnap láttam egy riportot, kedvenc beszélgetős tévé-személyiségemmel, Veiszer Alindával, aki szinte kivétel nélkül érdekes, és sokszor éppen aktuális -a napi események folytán éppen valamiért porondon lévő- emberekkel beszélget késő este.…

Ha kérdezed, ha nem...   Heaven Street Seven: Menni kell tovább Menni kell tovább, így nem mehet tovább, csak annyi kell, hogy menni kell, mindig ezt mondják, ha kérdezem, és inni kell tovább, és enni kell tovább, és tenni kell és venni kell, és ennyi kell és annyi…

Avagy, a rántotthús és én...   Ma esik az eső. Fasza. No és fúj a szél. Még jobb. De holnap én hajnali nyolckor indulok Esztergomba -közbenső állomásként Pesten egy kicsiny kerülővel-, úgyhogy az én rántotthús szívem azt kéri, hogy marhára ne essen az eső, szél…

Avagy, a rántotthús és én...   Ma esik az eső. Fasza. No és fúj a szél. Még jobb. De holnap én hajnali nyolckor indulok Esztergomba -közbenső állomásként Pesten egy kicsiny kerülővel-, úgyhogy az én rántotthús szívem azt kéri, hogy marhára ne essen az eső, szél…

Ma reggel valamiért (...) ez ugrott be, pontosabban csak egy-két részlet ebből, úgyhogy kikerestem és meghallgattam, most meg ide is teszem. Sziámi : 100 bolha  Jó. De nem elég, nem elég jó. Finom. De nem elég, nem elég durva. Jajj, de le vagyok törve, Jajj, de le vagyok…

Előbb a zene, aztán a képek. És figyeltem és mesélt. Érdekes, de ezt már régóta tudom, hogy az..