...vagy ismét egy csepp a pohárban... netán egy újabb tégla a falban...

Szerződés. Ez az apropó. Mely kérdés végigrágása amolyan kényelmesen zsibbadttá tesz. Pontosabban az, amikor elkapom a végét a gondolatsornak.
Mely nem más, s nem kérdés -eddig sem volt, de úgy tűnik ez csak nekem tiszta, de sebaj, a megszokás nagy úr, s tudom, tanulnom kell még-, a szóban megköttetett szerződés is szerződés.
Ha megfelel bizonyos feltételeknek. S megfelel.

Szóbeli szerződés.

Az iszapbirkózás nem mindenkinek a stílusa, de látom szép számmal vannak, akiknek mégis az. Kinek mi válik egészségére, kinek mi viszi előrébb a lelkét.
Ha van neki.

Téglája, amit a falba építhet. Ráadásul kinek, milyen van; mindenki olyannal építkezik, s így olyan lesz a fala is, amilyenre érett..
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.