Jelentem lesz egy szabad hétvégém. Kéretik -az általam nagyon várt- blogger talit ekkorra megszervezni...(Hmmm... tudom, hogy későn szólok, de mi, öreg, nyugdíjas, roki anyukák, egy szatyornyi sokkal remekebb gyerekkel, bizony, már csak ilyenek vagyunk :)

Nos, alighanem tiszta hülyeség, de én szeretnék ott lenni az ezidáig elméleti síkon leledző blogger talin.(Vagy csak nem tudok róla, és már volt?) Mely kívánság eleve nagyvonalú (hmmm...hmmm) tekintve rokiságom, és éltes korom (a bloggerek többségéhez képest), ám annyi eszem meg nincsen, hogy feladjam ezt. Tehát, akit érint (és esetleg elolvassa ezt itten...:), annak üzenem, hogy jövő hétvégén (é.: péntektől vasárnapig; csak azért közlöm ezt ily pontosan, hogy ennyi lehetőség se legyen a melléértelmezésre :), sajna az összes gyerekem társadalmi életet fog élni (ismerős koncertezik, s feltétlenül ott kell lenni ezen a fontos eseményen /ez lenne Ketteske/, s Esztergom nevezetességeit kell megnézni ~100adx, nomeg végigenni Gé**, azaz édesapám hétvégi menüjét /ez Egyeske s Hármaska/. Ennek okán Amper is megy nyaralni/telelni/tavaszolni, a panzióba (mert én nem tudom sétáltatni...), tehát, van egy totálisan szabad hétvégém.

Kedves blogger társak! Lehetne akkorra egy -akár nem oly mélységében megszervezett, tehát nem kell vörös szőnyeg, londínerek... (ami amúgy azért a minimum:)- röpke talit összehozni? Péntek vagy szombat, valahol számomra is elérhető közelségben/távolságban? Én annyit tudok vállalni, hogy vigyorgok elejétől a végéig... na, csábító, mi? :)

* Azért élek ezzel a lehetőséggel, mert már csináltam ilyet... Mikor megvettem az első Yonder albumot, s első (második, harmadik) hallásra itt is maradt a fejemben, ráadásul megfogott a tekintete is (még kerekesszékben töltöttem az időm többségét, ... mennyivel jobban vagyok most!:), akkor felhívtam a borítón talált számot. Elmondtam, hogy nekem milyen sokat jelent és kérdeztem, hogy van-e másik album? Mondta a csajszi (akivel beszéltem), hogy sajna nincs, mert Yonder nagyon ráérős egy fickó, megrág minden hangot 4000x, mire 1x rögzítené, tehát még gőze sincs, mikor, de lesz album. Megegyeztünk, hogy a Shallow and Profound mennyire okés, ha a második is ilyen lesz, érdemes várni rá. ... Tehát, röpke három év múlva, meg is lett annak a hívásomnak az eredménye: Splendid Isolation. (Mert nyilvánvaló, hogy ez volt az oka annak, hogy a végére ért az alkotásnak...:)

**Apukám, mikor komolyan veszi a fogyókúrát, akkor ~160kg. Mikor nem, olyankor bizony van 170 is... Amikor Egyeske kicsi volt, valahogy meg kellett különböztetnie a két nagyszülő párost, illetve, a "gond" csak a férfiakkal volt, hisz az egyértelmű volt, hogy Anyu Nagyi lesz, Csaba anyukája pedig Mama. De mi legyen az apukákkal? Mama mellé a Papa megszólítás passzol, ez nem kérdés, ez akkor megoldottnak tűnt. A Nagyi mellé éppígy a Tati lenne az ideális... ám, az én apukámra valahogy nem "működött" ez a név. Dorka, ki akkor tanult beszélni, azt mondta Apura, hogy "gombóc", mármint a hasa... tehát, hogy meg lehessen különböztetni a két nagyszülőt, így Takács papa lett Papa, Illés pedig GombócPapa, logikus, ugye? :))

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.