Nos, ismét magamra hoztam a keselyűk hadát. Remek. Értékes majdnemember vagyok, ha ilyen kommenteket bírok kiváltani amúgy igen nyugodt életet élő, tisztes polgárokból...
Büszke is vagyok magamra. Sokra vittem, mitagadás...
A történtek levezetésére ma reggel, úgy döntöttem, hogy visszatérek gyerekkorom egyik kedvencéhez, jelesül Gombóc Artúrhoz.

Természetesen nem az enyém az ötlet, Lastfrage juttatta eszembe ezt a szépemlékű madarat.



Gombóc Artúr



Ki minden bánatát, örömét, rácsodálkozását, simán éhségét, újdonság miatti izgalmát, zavarát egyetlen módon látta orvosolhatónak. Ez pedig kérem, mi más lenne, mint a csokoládé.




S azon belül is a
"kerek csokoládé, szögletes csokoládé, lyukas csokoládé, mogyorós csokoládé, keserű csokoládé..."

Jó dolga van Gombóc Artúrnak, hogy mindennapjait a csoki megszerzése körüli kíméletlen hajsza tartja mozgásban?
Mi sem vagyunk másképp. Csak kinek mi a csokija... Pláne, hogy "kerek, szögletes, lyukas, keserű..." az a bizonyos ...



Mindezt összegezve magamban, úgy döntöttem, hogy letudva a házimunkát, beveszem magam a tv elé és előszedem a dvd-t, meg persze egy meglehetős karéj csokis Vienetta jégkrémet, aztán lesz ami lesz, én mára befejeztem a nyűglődést: átadom magam az ízek s látvány, hangok élvezetének...

S ha olyan leszek mint Gombóc Artúr? Mondd már!! Akkor aztán végképp semmi sem fog számítani csakis a
"kerek csokoládé, szögletes csokoládé, lyukas csokoládé, mogyorós csokoládé, keserű csokoládé..."




GA kép forrása
csoki kép forrása




A bejegyzés trackback címe:

https://talema.blog.hu/api/trackback/id/tr111596623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása