Hogy lehet így elnevezni egy utcát??
2008.07.22. 10:05
Pláne egy mesében!!! Mondá volt Ildike, mikor rákerestünk a hálón a futrinkára.
De hogy is volt ez?!
Tegnap a két Ildi, kik közül egyik, a -ke kedveskedő képzővel különböztetendő meg, vitt, intézett, segített. Aztán délután már csak egyikük, Ildike, maradt velem, hisz a másiknak bokros teendői miatt mennie kellett, így Ő vitt be újra a városba. Szerencsésen elintéztük a dolgomat -közben folytattam egy kissé kényszeredett telefonbeszélgetést egy szívemnek igen kedves balekkal-, majd jöttünk hazafelé.
Aki járt már itt nálunk, az tudja, hogy a mi utcánk nem hangos a város zajától (legfeljebb a biztonsági szelep hangja zengi be időnként az erőműből), tehát városi szinten gyakorlatilag a zöld mezőn lakunk. (A kert mostanában maga a természet... dzsungel a javából...) Szóval kiszálltunk a kapu előtt az autóból és fejvesztve szaladt előlünk egy kicsiny, ám igen feltűnő soklábú rovarka.
Sajnos ennél pontosabban nem tudom megmondani, hisz a neve az titok előttem. De még a gugliban képet sem találtam róla, tán azért, mert hiába írom be neki aztat, hogyaszongya "piros pöttyös bogár" met ugye az a katica, netán a lábaknak híján lévő, ám kerékkel jól ellátott kult autó.
Mária néni óráin tanultakra visszaemlékezve én nagyívűen ezt a lényt, a bogarak közé soroltam. De ez mit sem segített.
Ám ugye én határozott és kevés eszű nőci vagyok, és miután ez a kedvesnek látszó izéke csak úgy szaladt, hát azonnal azt mondtam:
- Te Ildike! Ez lesz a futrinka!
Mert ugye a józan ész, s a logika nekem ezt diktálta. Bájos kis bogárka, élénk piros háttal, fekete pöttyökkel meg lógattyúkkal (csápok, vagy mi a frász), és csak úgy inalt, és ez nekem csakis a futrinkával, mint olyannal fért meg az agyam helyén.
Nos, csodáltuk egy ideig épp az életét féltú organizmust és jöttünk be, hogy míg lefő a kávénk, ellenőrizzük eme meggyőződésem helyességét a hálón.
Gugli, oszt beírtam, hogy futrinka. (Felmerült az az ötlet is, hogy emlékezetből berajzolom a kérdéses lényt a keresőbe, de ezt elvetettük, hátha zavarba jönne a rendszer mérhetetlen tehetségemtől.)
Osz akkor ilyen rémisztő izék gyöttek elő:
Merthogy ő lenne a futrinka. Cccccccccccccc...
Ekkor fakadt ki Ildike a címben citált mondattal, s utalt Bálint Ágnes meséjére, mely gyermekkorunk fontos eleme volt (óóó, kedves gyerekeim! az biza még a múlt században volt! Ti még akkor nem is éltetek tán...).
Erre, ni:
/Ennek helye ehun van e/
És, hogy Fighter kolléga dicsőségét öregbítsem, ide is teszek egy részletet a Futrinka utca lakói című meséből:
Ugye igaza van a barátnőmnek?! Hát, hogy a búbánatba lehet elnevezni egy mesebeli utcát egy ilyen bogárról? Avagy -megfordítva- hogy a málinénitérgyekalácsába lehet ilyen kedves neve egy ilyen aaaaaaaaaaallatnak????
.......................................................................
Közben megtaláltam -egyrészt a hálón, másrészt emlékeim rajtett zugában- egy szót, s annak emlékét, ahogy azt kimondja egy magas, vékony férfi, kezében egy levélkével, a mellette álló, alig egy méter magas copfos, szoknyás kicsilánynak:
- Bodobács.
S mindketten lehajolva, térdüket behajlítva állnak a parkban s áhitattal szemlélnek egy olyan valamit, amit az én szemem igazából meg sem látna.
Csaba kiegyenesedik, a levélkével Berta orrát simítja végig, majd azt mondja:
- Menjünk, Anya már vár minket!
Ugye igaza van a barátnőmnek?! Hát, hogy a búbánatba lehet elnevezni egy mesebeli utcát egy ilyen bogárról? Avagy -megfordítva- hogy a málinénitérgyekalácsába lehet ilyen kedves neve egy ilyen aaaaaaaaaaallatnak????
.......................................................................
Közben megtaláltam -egyrészt a hálón, másrészt emlékeim rajtett zugában- egy szót, s annak emlékét, ahogy azt kimondja egy magas, vékony férfi, kezében egy levélkével, a mellette álló, alig egy méter magas copfos, szoknyás kicsilánynak:
- Bodobács.
S mindketten lehajolva, térdüket behajlítva állnak a parkban s áhitattal szemlélnek egy olyan valamit, amit az én szemem igazából meg sem látna.
Csaba kiegyenesedik, a levélkével Berta orrát simítja végig, majd azt mondja:
- Menjünk, Anya már vár minket!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://talema.blog.hu/api/trackback/id/tr871596312
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.