6. nap
2008.07.29. 19:22
Shoppingolás, némi bejárat keresgéléssel, és képek rendezgetése itt, naná a számítógépnél.
Nomeg, a tegnapi hortenziális séta dokumentáció pótlása, ha már bírtam a tegnapiból kihagyni.
Mert ugye a tegnapba még belefért egy nyúlfarknyi séta a környéken. Őszintén szólva nem tudom már, hogy mikor esett meg ez velem, de a tényt, hogy sétáltunk, nem tagadhatom.
Gerda jött a motorjával, DorkaZoé a babakocsiban, Ditte és én pedig az ő kíséretükben, felszerelkezve mankóval és fényképezőgéppel.
Nem "csak úgy" mentünk ténferegni, minden cél nélkül, hanem direkt a szívemhez oly közel álló és itt vaduk burjánzó hortenzia bokrokat felkutatni, s azokat megörökíteni indultunk a környék utcáiba.
Ditte már tudja, hogy mikor én teszem azt mondat közben egyszercsak azt mondom: "Óóóóóóh!!!!" nos, akkor látótávolságon belül található legalább egy figyelemreméltó hortenzia bokor, s természetesen ezt én nem vagyok képes említés nélkül hagyni. S miután megy ez már amióta itt vagyok, hát most célzatoisan ezeket megörökítendő indultunk el.
Kis ízelítő:
És akkor egy nappal tovább.
Reggel igen korán nekiindultunk, mert Dittének időre kellett mennie orvoshoz, én pedig elkísértem őt, mint lelki támasz. Viszonylag gyorsan végeztünk, s ketten mehettünk városnézésre, hisz a két bocs otthon maradt Medvével.
Megnézhettem a folyó két ágát, amik átszelik Cork városát, városnézős autókázást tettünk a hétköznap délelőtti csúcsforgalomban -bár azt mondja Ditte, hogy nem is volt igazi csúcs, mert csak egyszer kerültünk dugóba, s akkor is igen kicsiny sort kellett csak végigaraszolnunk.
Természetesen elmentünk kicsit vásárolni is. A Penneys felé vettük az irányt. Beálltunk a parkolóba, közvetlenül a bejárat előtt, s mikor kiszálltunk, rá kellett jönnünk, hogy ott bizony nem fogunk bemenni, mert az a bejárat nem is bejárat, tehát gyalogolás lett ebből. Némi séta után azért megtaláltuk a nem csalós bejáratot, úgyhogy már nem volt menekvés, így ezt-azt vettünk is.
Aztán elégedetten visszatértünk a Medve-lakba. Két töpörtyű boldogan üdvözölte már-már elveszettnek hitt anyáját, aztán visszalendült a nap megszokott kerékvágásába.
Esténk valahogy ismét borozásba torkollt. Medve száraz, mi pedig édes bort pusztítottunk, s közben megváltottuk a világot. Filmekről, és egyéb fontos dolgokról folytattunk eszmecserét, majd derült égből villámcsapásként ért a "hír", mondván, hogy a csípőm már befejezettnek tekinti a napot, így visszavonulót fújtam, s Pi életét olvasgattam még néhány percig, majd nyugovóra tértem.
S a meglepetés ma reggel, hogy Péter megcsinálta a nyaralós blogom, ahová én amint időm engedi, át is költöztetem az itt felsorakozott dokumentációt.
7. nap
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://talema.blog.hu/api/trackback/id/tr231596302
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.