11. nap/ b
2008.08.21. 19:38
Még tartozom -leginkább magamnak- a folytatással, azért maradt abba a dolog, mert a képek számomra feldolgozhatatlan formátumban voltak és segítség kellett azok "normálissá" tételében.
Úgyhogy most végre folytatom.
Életem első -s gyanítom egyetlen- titanicos jelenetét követően, hegymászókat megszégyenítő teljesítménnyel visszaevickéltem a parkolóig, megjegyzem tényleg nagy teljesítmény volt, hisz vagy 90 lépcsőfokon át vezetett az út az autóhoz. Nagyon ügyes vagyok!
Ditte írt nekem egy vázlatot, hogy kicsiny agyam nehogy hagyja veszendőbe menni a történéseket, úgyhogy annak segítségével és a képek rendezgetésével mehet tovább a beszámoló.
Tehát Mizen Headtől indultunk tovább. Már talán írtam arról, hogy elképesztő keskenyek az országutak, még a nemzeti főút (talán N70? ha jól emléxem) is olyan, hogy két autó egymás mellett csak akkor férhet el, ha az egyik amennyire csak lehet, lehúzódik a sok helyütt nem is létező padkára.
Például
Átmentünk egy hídon, ami gyakorlatilag a tengerszint magasságában van, így remekül beleillik a képbe, amit én Írországról őrzök magamban. Íme:
Innishannonon át vezetett az utunk, ahol ellenőriztük a néni hiányát. Ami sajnos
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://talema.blog.hu/api/trackback/id/tr551596293
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.