Csakhogy láthatóan, érzékelhetően nem olyan, mint kéne...

A héten, valamelyik éjszaka, úgy döntött a cirkonk, hogy nem teszi a dolgát. Pontosabban -mint kiderült- nagyon is azt tette, hiszen a nem megfelelő gáz miatt, fogta magát és kikapcsolt. Ennek eredményeként a ház dermesztő jégveremmé vált reggelre, s mikor ezt észrevettem, be sem tudtam kapcsolni, mert el volt taknyolva az öszes fúvókája.
Remek.
Szóltam az egyetlen számomra elérhető arra alkalmas embernek, Misinek, hogy ugyan tegye már meg és vesse latba mérhetetlen tudását és vegye rá eme remek szerkezetet, hogy csináljon meleget. Nem volt ez olyan egyszerű!
Kiderült, hogy nem a mi cájgunk az egyetlen, amelyik a sztrájk mellett döntött akkor éjjel, hiszen az ő házuk is erősen a kihülés útjára lépett akkor. 
Így nyilvánvalóan csak másodikként szerepelhetttünk az S.O.S. listán Misinél, de jött, amint tudott, így végül is nem fagytunk jégkockává.

Aztán teltek a napok, viszonylag eseménytelenül -mármint ami a fűtést illeti leginkább, néha-néha legfeljebb újra kellett gyújtani az őrlángot, de nem jelentett bajt sem a fűtésben, sem a melegvíz ellátásban- majd jött egy minden más tekintetben eseménytelennek tűnő délelőtt, mikor is nekikészültem, hogy hajat mosok.
Ültem is aztán a helyemen -ugye ez ismert, hogy a rokinak a zuhanyozáshoz rendelkezésre áll egy speciális alkalmatosság, mely lehetővé teszi, hogy stabilan várja a vizet, kapaszkodás nélkül, vagyis egy lehajtható szék, benn a fülkében, azaz nem túlzás: ültem-, és vártam, hogy felmelegedjen a víz a viselhető hőmérsékletre.
Hát, nem tette. Érezhetően nem volt fagypont körüli, de nem is érte el még a langyosnak nevezhető szintet sem.
Úgyhogy pusztán önvédelemből a sima s méghozzá nagyon gyors zuhanyozás mellett döntöttem, a hajmosás gondolata nélkül... azt azért nem mertem volna megkockáztatni.
Aztán vacogó fogakkal ellenőriztem a cirkot, hogy mégis mi van. Az eredmény az lett, hogy mikor kinyitottam tökig a melegvizes csapot (nem, nem ír módi, hogy külön meleg, külön hideg, hanem keverőcsap, amivel még a magamfajta agyilag gyengén eleresztett népség is boldogul, akár még az önforrázás veszélye nélkül is) ugyan fellobbant a láng a tűztérben, ahogy kell, de siralmas intenzitással téve azt. Olyan volt, mintha az őrlángra jutó minden teljesítmény oszlana szét a sok-sok hasznos láng között, vagyis a víz gyakorlatilag nem melegedett.

Tehát Ildikééknél (Misi kedves neje, vagyis egy cég) is ugyanaz a helyzet állt elő, mint itt, s azóta kiderült, hogy minimum még egy házban itt nálunk az Urbáriumban történt ilyen. Szóval nem egyedi eset.
Ez lehet az a bizonyos rossz minőségű gáz? Ami vagy nem arról jön, ahonnan eddig, vagy valami tartalék, vagy tuggyafene...

Egyszer volt hasonló a nettel. Mikor egy villám miatt bemondta az unalmast a cucc, s majd' 10 nap alatt sikerült rávennem téonlájnékat, hogy ugyan cseréljék már ki, persze arra az időre is éppúgy fizetnem kellett a díjat. Mert mint mondták, a villám nem az ő hatáskörük... A gáz árában sem csak a köbmétereket fiztetem, hanem azt is, hogy ha én szerződést kötök velük, vállalom, hogy igénybe veszem a szolgáltatást, melyet ők, az adott minőségben biztosítanak is. Most akkor hogy van ez?



Most megyek és teszek egy újabb próbát.
Utána jelentem, mi volt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.