Hálóingem
2009.11.04. 14:57
Holnap megyek az ÁEK-ba, egy éjszakát fogok benn tölteni, s míg szedtem össze a dolgaimat, rájöttem, hogy elkoptak a nyilvánosság elé tárható hálóruháim.
Némelyiken a fodor indult lefelé, egy másikon a szalagdísz vált el a ruhadarabtól, harmadikon a masni egyik fele engedte el magát, s mindegyik, kivétel nélkül színevesztett, sápadt árnyalatot öltött. Úgyhogy nem volt mi tenni, vennem kellett egyet.
Tegnap körvonalazódott ez a felismerés bennem, így a hirtelen-hirtelen vásárlás közben meg is tettem, amit mekövetelt a haza, s a hálóingtalanság. Ugye.
Rácáfolva hajlott koromra, s egyben igazolva a hajam alatt lévő szövethiányt, választásom egy piros, galléros, két kackiás zsebbel ellátott, s elején hímzett Snoopy motívummal díszített darabra esett.
"Ez remek választás!" Mondaná erre Sean Penn, ahogy teszem én is.
Most kezdtem el parázni. Persze tudom, mint ahogy azt hangoztatom is, ez kis műtét., sőt, nem is műtét jóformán abban a sorban ami már mögöttem van, de akkor is. Még elaltatni sem fognak, nem mintha ezt bánnám, sőt, ha megkérdeznek előre, én minden alkalommal kérem, hogy ne altassanak, ha lehet epidurális vagy spinális (tudom én, mi a rendes neve? olyan izé, amit a gerincembe böknek, na) érzéstelenítést kérek. (Hallgatnak is rám készséggel, hiszen már ha megoldható máshogy, nem is altatnak szívesen, hisz már annyiszor került erre sor, hogy ki tudja, egyszer még nem ébrednék fel, bár jele nem feltétlenül lenne... ezt nekem szó szerint mondta az egyik altatóorvos)
Most pedig bagatell dolog vár rám, csupán helyi érzéstelenítésben elvégzik ezt a mókát, s akár még aznap haza is jöhetnék. Miután másnap viszont mennek kell kontrollra, így ott töltöm az éjszakát, s nem kell bajutnom ismét valaki nykán lógva, elég a hazafuvaromat megolanom. Ehhh....
Szóval, parázom. Mi tagadás.
S ezt semmi sem példázza jobban, mint az, hogy ezerrel nyomja Juliet a fejembe az Avalon lüktető taktusait... s teszi memóriám nem is létező mezejére a hozzátartozó klip képeit.
Csak ideteszem. Most sem nézem végig, de ... de.... itt van. Odabenn, a maradék agyam sejtjei között, a kezdetnél. Az origónál.
Igen. Holnap műtenek. De a LÉNYEG csak ezután jön majd.
........................................................
Most hívtak a kórházból, nem érkezett meg a leletem, áttették a műtétem hétfőre. Hö.
Még akkor is éppen belefér a határidőbe. De ha későbbre kerülne, akkor már nem is lehet. Hö.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.