Elfelejtettem. Majd egy úr kisegít, remélem.

Hajnali nyolckor kezdődött a szombatom, vagyis jóval előtte, mert már öt körül ébren voltam, s ez, ahhoz képest, hogy volt 2 is, mikor elaludtam, nem túl pihent reggelt jelent, de nem volt mit tenni. Indultam is vásárolni, mert csak akkor volt rá lehetőségem és tudtam este még sok dolgom lesz.
Terveim szerint az egyes busszal indultam Pestre, így azt gondoltam, hogy ideális a nyolcas kezdés, hiszen így legkésőbb 10-re már otthon is leszek, gyors ebéd készítés, pakolás, s mehetek tovább. Na, ehhez képest, még jó, hogy vettem egy grillcsirkét, így nem kellett kaja nélkül hagynom itthon lévő kettő gyermekem, hiszem volt már majd' fél egy, mire visszaértünk. Így semmire nem volt időm, vagyis rohannom kellett eleve, hogy a buszt elérjem. Na, ehhez képest -már a cidrihez, hogy lekésem- 10 perc alatt kinn voltam a megállóban és remegő lábakkal kellett az oszlopot támasztanom további bő 10 percen át. Hiába, tervezni tudni kell! Aki meg nem tud, az támassza az oszlopot a hátralévő időben, na. 
Első utam Pesten Dorkához vezetett a Blahára, náluk a Mókus őrsöt megtanítottam zöldborsófőzeléket csinálni,  míg ők csapatban készítették az ebédet, én Jóbarátok részeket néztem, majd mikor elkészült a kaja, mind odasereglettek mellém és együtt ettük meg a remekül sikerült első, közös erővel készített főzeléküket -virsli illetve kolbász is dukált hozzá, ki mit kért, ugye- és további epizódokat néztünk, míg el kellett indulnom. Dorka éppen hajmosás után volt, így csatolt állománya, Laci kísért a találkozóhoz, átadott Lucinak, s már le is lépett.
Boszorkányos barátném felé az első kérdésem az volt, hogy mi a baj. Mert én bizony azt láttam rajta, hogy valami nem kerek, de tagadta, hogy bármi valós alapja lenne ennek a meglátásomnak. Belenyugodtam, hogy hiába, na, az én megérzéseim még véletlenül sem szoktak bejönni, miért éppen most lenne ez másképp?! Úgyhogy mentünk tovább. Valószerűtlenül sokat buszoztunk és egyszer csak ott voltunk, ahol lennünk kellett.
Csalódottan vettük tudomásul, hogy ketten vagyunk összesen, de mire elhelyezkedtünk volna, befutott Kósza, aki eleve közölte, még a  szervezés alatt, hogy csak azért jön, hogy átadjon nekem egy temérdek dvd-t aztán már huss, ott sem lesz. (Temérdek dvd-kek köszönhetően Csillagkapu nagyhatalom lettem és nem mellesleg baromi boldog is. Köszönöm Kószabácsi, ma lesz a napja, hogy elkezdem nézni, mert a tegnapom is maga volt a káosz.:) De látva árvaságunk -vagy eleve így tervezte, csak félrevezetett minket, engem legalábbis-, odatelepedett hozzánk, sőt, azon melegében borozásba is kezdett velünk. Aztán befutott Mark'y, akinek helyismerete ott nagyon nem véletlen, ugye, majd csak vártunk. Nos, természetesen bor társaságában, de akkor is. Mígnem befutott egy telefon, miszerint hányadik emeleten vagyunk, mert ők -Beatus, Bóvica és En1- jönnének a harmadikra, mely instrukciót megjegyezték, de olyan itt nincs... Mark'y szaladt egy kört az épületben, mire kiderült, hogy ja, ők máshol vannak, már nem emeletileg, hanem centerileg... szóval, némi pontosítás és név egyeztetés után a házban szaladó lovag is majd' kicsit később az elveszett csapat is megérkezett. 
Aztán még nem kis meglepetésemre csatlakozott hozzánk Fehér Bölény is, akit én esküszöm, és lehet engem utálni, meg kiröhögni, de nőnek gondoltam. Csak a kommentjeit olvastam sokszor és érdekesnek találtam, de mindig, kivétel nélkül mindig nőként gondoltam rá. Na, még hogy unalmas agy nélkül öregnek lenni!
Jut eszembe a cím. Kósza fejtette ki, hogy az Ő korában már ez a két dolog a főcsapás a társalgást illetően: a Megasztár és a.... bakker, elfelejtettem. Neki könnyű megjegyezni, hát 42 házasságban eltöltött év van a háta mögött egyelőre, s ki tudja még mennyi lesz, úgy könnyű, ha ilyen hátországgal lesz valaki jó kedélyű úr! Szóval, mi a másik, Kószabácsi?
Beatusnak nagyon örültem, szeretem az ilyen találkozásokat, hsizen jobb látnom a nick mögött létező embert, mert ritka arról az oldalról, aki megmutatja magát. Ez nem kritika, pusztán tapasztalat, különösen örültem neki.
Aztán még [ht] kedves is berobogott és egy sajttál, csirkeszárnyakkal is a terítékre került, vagyis komoly kis összejövetel lett ebből. 
Én viszont már Pest felé mentemben éreztem, hogy nem lesz ennek jó vége rám nézve, nem való nekem ez a strapa, pláne nem az utána éjszakába nyúló boszorkányos szülinap ünneplés. Mert Luci' engem leszállított a megfelelő asztalhoz, majd mikor már voltunk néhányan tovább is állt, s abban maradtunk, hogy mikor én indulnék, szólok neki, s valahol -jaj, már nem is emlékszem, hová kellett volna mennem- összeszed, s hajnalig dorbézolunk.
Csakhogy Bóvica ismer már engem. S ahogy odaült mellém, közölte, hogy van-e hol aludnom, mert ha nincs, nála meg van ágyazva a vendégágyon, mely hely engem vár tulajdonképpen. Hmmm... elcsábultam, na. Szegény boszkánylyányomat így telefonon értesítettem csak a hírről, miszerint megszabadult a nénitől, nem kell vele pironkodnia az éjszakában majd... De még tartozom neki egy levéllel, csak annyi dolgom volt és még a vasárnap délutáni szaladásom el is felejtettem -mennyi mindent elfelejtek, mi? kinek újdonság ez még??-, de az egy másik történet lesz, ahogy az időt elnézem most...
Szóval, Mark'y, aki a helyütt otthon van szinte, közölte velem, hogy bármit meg tudnak csinálni, még az én diétámnak is megfelelő sütivel képesek előállni. No, ez egy kihívás. És láss csodát!! Naná, a nevére nem emlékszem, de valami mandulás, krémes, finom és gyönyörűséges tortát kaptam, a nem kevésbé finom borom mellé -mely valamilyen oknál fogva mintha mindig újratermelődött volna a poharamban- nagyon jót beszélgettünk, de tényleg, és még a hely nagyobb részében zajló 18. szülinap sem rontott, sőt, a hangulaton.

Most mennem kell, pedig a hétvégének még csak a felénél tartok. Na, most lassan szaladok, mert azt a bizonyos elmaradt levelet muszáj pótolnom.

Jó volt. Kizökkenek ilyenkor magamból és ez nekem jót tesz. Hogy másoknak milyen, azt nem tudom, bár Kósza azt mondta, hogy sokan szeretnek engem. Nos, őt ismerve ez akár sértés is lehet, mi tagadás, ugye. De én meg őt épp ezért szeretem, na.

Köszönöm. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.