A szülővárosomat.

Úgy néz ki most, mintha visszamennénk az időben cirka 30 évet. Nem, nem a Strandról -mely modern és minden igényt kielégít, de finanszírozni nehéz, ahogy hallom-, nem a főtéri vásárosbódékról -melyek stílusosak, szépek, hangulatosak- beszélek, hanem az utakról, azok állapotáról, az aszfalt minőségéről -ez általában értendő-, vagy teljes hiányáról, mely ha letérsz a fűútról, nem sokat kell haladni, hogy szinte bárhol ráakadj ilyen etapra, vagy a hetekig tartó sötétség -szakaszos, ez tény-, mely a szolgáltató felé meglévő, s évek óta görgetett hatalmas adósság miatt utolsó lépésként alakult ki, de ilyen a most következő dolog is, ami már egyszerűen megvonja a "város" státuszt Esztergomtól.
Nem, nem hivatalosan -még csak az kéne-, de az én szótáramban, ezzel tényleg a beláthatatlan, falusi, tanyasi életközösségek szintjére kerül egy település.
S ez a tömegközlekedés leállítása, várhatóan 2011. június végén. 

S mit mond erre az az ember, aki nem alkuszik, s pozíciójából adódóan a városért él?








Meggyes Tamás, a bajnok. A feddhetetlen. Aki azzal bizonyítja hibátlan voltát, hogy egy város -értsd ahogy mondom, legalábbis annyi ember konkrétan, aki elfér minden csütörtök este a Széchenyi téren (a főtéren, a városháza előtt), ahol is Tétényi Éva, a polgármester, kit Meggyes ellenében megválasztottak, kivetítőkön tette nyilvánossá a testületi üléseket, s ahol ezt nézik is- támadja, mert mint mondja, ahol nincs vihar, akit nem támadnak, ott/az paktumot kötött az ellenséggel.
Itt a cikk, amit érdemes elolvasni, ahol ez a videó is -Meggyes hitvallásával- megjelent.

"Tétényi Éva polgármester a városban kialakult politikai patthelyzet miatt gyalog indul útnak Esztergomból Budapestre, hogy a Város Díszpolgárának, Magyarország Miniszterelnökének nyílt levelet adjon át időközi önkormányzati választást kérve." Holnap indul.

Emlékeim szerint nem volt jó város Esztergom. Mikor én ott éltem, nem volt az. De most -mióta nem a zellenséges egyház hazai székhelye már, mert a zegyház nem ellenség- akár lehetne az. Hiszen varázslatos -mint volt mindig is- változatos földrajza, történelmi emlékei fontosak és szemet, szívet gyönyörködtetőek, határátkelőhely, most már híddal a Dunán át, nemcsak egy csonkahíddal... De így?
S például ebben a városban megszűnt a kórházban a gyerekosztály. Nincs. 
Én ezt nem értem. Van aki igen?

De említhetném még például a nagyon jó kezdeményezést, mely a “Szent Miklós Program Az Esztergomi Gyermekekért”

nevet viseli,

ami most ott tart, hogy a számlán, egyénenként kellene lenni 1.042.021 HUF-nak, ehhez képest 3.920 HUF ketyeg rajta.
Az ötlet remek. Valóban az. De csak én érzem, hogy a megvalósítás mintha nem lenne tökéletes? Így marad szín tisztán a humbug, s ezen a ponton ez nem más, mint lopás. Hangsúlyozom, az én egyszerű gondolkodásommal tűnik így.... de lehet, csak azért, mert én ehhez sem értek.

Esztergom, kár érted.
Megyek 29-én, és most, nemcsak autóból fogom nézni és lassan végigaraszolni a menet után a fáklyás ballagást. Vagyis azt, ami annak emlékére idéntől hivatalosan, a város hagyományai közé tartozhat. Hanem -miután van kerekjesszékem, s találtam hozzá bátor férfit, aki segít majd azzal végigeveznem a túrát, aki ott az archív képen is rajta van- a menetben haladok magam is, mint tagja egy régvolt iskolának.
De Esztergom nekem mindig is más marad. Az életem része, s így időnként megyek is oda.





Szóval, Meggyes a faszagyerek. A feddhetetlen. Ugye?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.