Más nem jut eszembe, csak az, hogy így -mintegy kiabálva- esdekeljek meghallgatásomért...

Szóval, mint az konstans, én ugye butanő vagyok, s ezen helyzeten gyökeresen változtatni ugyan nem, de időlegesen segíteni szoktak, kedves, előzékeny, karmaépítő lelkek. Mely utóbbiban én annyiban vagyok benne, hogy rendelkezésre bocsátom a feladatot, melyet megoldhatnak, s ezzel egy hangyányival közelebb kerülhetnek a karmikus úton a következő szintjükig... (na, vagyis én vagyok a jótét lélek, na. Van még kérdés? Öööööö....)

Ottan még, azaz az imént linkelt butanőségem deklarált bizonyítékánál ajánlotta fel tenger eszét és önzetlenségét nekem a címben megidézett úr, kin én hajlamos vagyok karnyújtásnyi távolságban is simán átnézni és őt magamban az ismeretlenek közé sorolni. (De Ő nem adja fel és szélesen mosolyogva, snájdig úrként viseli butanőségem...)

Mely állapot, szóval, azóta sem enyhült, s leveleim itten vannak egy kupacba csomagolva, címjegyzékkel ésatöbbivel, ráadásul még a küldést sem tudom beállítani... de nem panaszkodom tovább, inkább kiállok a dombra, s büszkén -esdekelve- kiabálok:



DAEWOO, kedves, máshogy nem érlek el, itthon vagyok és repesve várlak!



Aki netán tudja bármilyen elérhetőségét, ne habozzon és szóljon! Vagy hívjon, vagy írjon, vagymi...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.