Itten molyol a fejembe benne. Tudtam, tudtam, csak nem sejtettem... ugye.

Vikink, urunk s parancsolónk, igazember királyunk, országunk kedvenc alacsonyférfija, nagy kegyesen eltűrte -s a neki járó világméretű tisztelet tárgyiasulásának könyvelte el- a nemzeti ünnepünk tiszteletére az ő éltetésére érkezett, csakis tőle független egyéni szervezésben ide utaz(tat)ott s spontán megnyilvánult lengyel sokaságot























/Ihol, ni/

Tarlós szerint új barátság kezdete ez. (Ismét lesznek lengyel-piacok? kérdezem én)

Egy ide vonatkozó idézet:
"13:30 Békemenet

A Széles Gábor médiamágnás által gründolt kormánypárti civil mozgalom párszáz lengyel importtüntetővel megerősítve [1] a Dísz térről vonul át a Lánchíd érintésével a Kossuth térre meghallgatni a másfél órával később ott szónokló Orbán Viktor miniszterelnököt."

(Délután pedig viki boldogan sütkérezett a Kossuth téren, a forradalmi hősöknek kijáró szikrázó tavaszi napsütésben mikor aktuális EU-gyalázó és egyben -éppen ezért- országrontó beszédét előadta, a nemzet ünnepén.)
A spontán tömeg pedig gyűlt a Nemzeti Múzeum kertjében, a legnagyobb nemzeti ünnepen.

























/Dokumentum innen/


Nem is értem. Vagyis dehogynem. Persze belegondoltam, hogy van-e az a pénz, amiért én elmennék hitler vagy pinochet vagy kimirszen mellett demonstrálni. De rájöttem, a kérdés sem helyes.
Hiszen ez egy vallás, dogmákra épít s ott az útiköltség-térítés, az ebédpénz már csak kis desszert az önként, szent küldetéstudatból vállalt epizód után.

S ma beugrott.
 

Hát, erről van szó.
Hiszen ... hiszen.... annál jobb itt, minél rosszabb...

Meddig még?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.