Most reggel van és csak zanza tudom jelezni a tegnapi történéseket. 

Például beszélgettem kicsit Dopeman-nel, mert megint ott sétált el mellettem, és szokásomhoz híven nem hagytam szó nélkül elmennie mellettem.
Beszélgettünk, s számomra nem új, mégis mintegy most rögzülő információként kiderült, Dopeman huga fogyatékkal élő, így Ő képben van a minket érintő jelen kérdésekkel. (Pontosabban a mindenkoriakkal, de a jelen helyzetben a még tovább nyomorításunkkal.)
Beszélgettünk, és én azt akartam neki mindenképpen elmondani -ha már egyszer elcsíptem-, hogy én kissé berzenkedtem, mikor őt kinevezték alternatív köztársasági elnökké, mely berzenkedésem egészen addig a pillanatig meg is maradt, amíg nem láttam ezt a videót:







Ez nekem kellett. Elmondtam neki, kezet ráztunk, majd mindenki ment a dolgára:




Délután megérkezett a fórumra meghívott 25 képviselőből kettő -azaz 2- fő: Szűcs Erika (DK) és Vágó Sebestyén (Jobbik), s kérdéseinkkel bombáztuk őket, s állták a sarat. Persze ki-ki hozta rögzült merregondolkodását, hiszen a nevét nem meghazudtolva a demokrácia mellett kinyilvánítva mondta el Szúcs Erika a gondolatait, s messze-messze, egészen jobbról hallatszott Vágó Sebestyén szava.

Hozzám megérkezett Luci, így én kihátráltam az amúgy is szíuna hőmérsékletűre és páratartalomra emelkedett sátorból, majd mikor Őt a Hőség tere sarkáig elkísérvén visszatértem, már vége volt a közös beszélgetésnek, s abba kapcsolódtam be, mikor csak Vágó Sebestyén néhány kerekesszékessel beszélgetett. Hallgattam egy darabig, kértem tőle névjegykártyát -s kaptam is-, majd annál a pontnál, mikor egyik -nem kerekesszékes, segédeszköz nélkül járó, nem tudom pontosan, de fogyatékkal élő, ez biztos- azt mondta, én a jobbikra szavaztam és "én nem nem szeretem a cigányokat, mert van köztük is rendes".... nos, ezen a ponton elszakadt a cérnám. Mikor mondtam, hogy "TESSÉK?!"
A döbbent válasz valahogy emígyen hangzott: "Én a jobbikra szavaztam, de te gondolom a fideszre!"
Hát, gyöngyös bokrétám, eleve ez a kérdés bennem kinyitja a non-stop mosolykaput, másrészt meg, nem virágom, a fideszre, viktorkirályra csakúgy, mint a egyértelműen náci jobbikra nem szavaznék soha.
Vágó Sebestyéntől például megkérdeztem azt, hogy amit én érzek, hogy a jobbik a fidesz, egészen pontosan viktorkirály góleme, mely önálló életre kelt, igaz-e.
Állítása szerint nem, mert ő egy kis településen él, és ott nem lehet felső-külső irányítás, tehát biztos, hogy nem így van.
Hmmm.... nem ezt kérdeztem, s attól, hogy a helyi alapszervezet miképp működik, épülhetett egy küldő nyomásra.
Kérdezte, hogy milrt lett volna érdeke vikirálynak a jobbik létrehozása. Nos, a szélsőjobb szavazóinak megszerzése.
A válasz: "A jobbik nem szélsőjobbos, nem radikális, és nem olyan, mint a fidesz, melyet küldő erők irányítanak."
Külső erők?- kérdem én. Kis naiv, de gondoltam, hun az a szög, bujjon mán ki abbul a zsákbul, ha mán itten vagyunk! S lám:
Képviselő úr csak ennyit mondott:
- Nagy nemzetközi háló.... -s közben az egyik sérült mellette, mondta s mutatta is, "Azok a kipás -és összetéveszthetetlen mozdulattal illusztrálta is- szakállas gazdagok..."

Nos, nem vagyok, nem lennék jó politikusnak, én itt úgy döntöttem, hogy nekem ebből a mételyből mára elég volt, megköszöntem képviselő úrnak a  beszélgetést s a kártyát és leléptem.

Zsolt -Mónika, a szállásadónk- barátja meló után a térre jött, hogy engem összeszedjen és elhozzon a szállásunkra, és hozta nekem FöCsö üdvözletét. (Nem találtam meg azt, amikor elmesélem magát a történést, csak az előzményét, amire válaszképp Csilla, aki most fut sokat, kilométereket -tényleg sokat- karitatív céllal, elkísért a Láthatatlan kiállítás-ra.) Kiderült Ők ketten egy helyen, az OMSZ mentőirányítói központjában dolgoznak -FöCsöt tudtam, Zsoltról pedig azt, hogy mentőzik-, s valamiképp szóba kerültem. Hmmm... köszönöm...

Hosszú, de jóleső séta után itt még kis macskavadászat, aztán alvás.

Zsoltnak vissza kellett -dehogy kellett, örök hála neki ezért, hogy magára vállalta ezt- a térre, mert különben le kellett volna bontani a mégis valamicske árnyat adó sátrat, ha nincs két férfi aki őrzi a helyünket.

Ja, még annyit. Iszom. Sokat, sokszor, vizet, bodzaszörpöt. tejet, úgyhogy köszönöm szépen semmi bajom. Úgy vigyáznak rám, mint a hímes tojásra.

És még egyet el kell mondanom. Az emberek, jönnek. Hoznak vizet, van aki barackot hozott ma -vagyis tegnap-, én abból nem ettem, de ez nekem annyira megható. Komolyan, olyan szívmelengető érzés.
Most megyek és készülök, egyelőre a kommentekre nem nagyon tudok válaszolni, de épp olyan az, mint a vad idegenek látogatása kinn a téren. Köszönöm.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.