Ma reggel, megszereztem a földszint egyetlen számomra majdnem alkalmas kerekesszékét, beleraktam a vastag párnámat és kimentem a parkba, hogy körülnézzek kicsit.
Íme:

Az első ez a bazi lejtő, amitől meglehetős zabszemhelyfoglalás történt, de miután megörökítettem -mintegy dokumentáltam az ellenfelet- lementem, majd vissza is jöttem rajta. Hisz hosszú, folyamatos lanka, sehol egy stabil kapaszkodó vagy pihenőhely, ám számottevő folytonossági hiányok az aszfalton végig. (Ez nem látszik így, de pls, tessen elhinni nekem!)



A következőnél nem a lámpaoszlopot akartam megörökíteni, akár hihető akár nem, de így sikerült.


S a harmadik, melyből érezhető tán a hangulat, ami az intézmény környezetét uralja.



Még egy, a szobám -a jelenlegi szobám- ablakából, az ágyamból, egészen pontosan erre a rododendron bokorra látok, melyet mikor elmentem mellette elfelejtettem lekapni, de most, innen bentről bepótoltam.


.......
16:11
Na, kimentem a parkba, most a másik irányba indultam, felszerelkeztem egy zacsi cseresznyével -amit a szomszédnénitől kaptam-, meg rejtvénnyel és a telefonommal -gondolván, hátha valakinek fontos vagyok-, és csináltam megint néhány képet és megettem a gyümölcsöt, valamint megfejtettem néhány oldal nagyiskandit.
Ám, a telefonom tökig elázott, mert bírtam tenger eszemmel a cseri mellé rakni, így most nemhogy a képeket nem tudom kivarázsolni belőle, de bekapcsolni sem hagyja magát, sőt, itten mellettem szétszedve szárad... hátha...

+kiegészítés:

A tegnap délutáni jegyzetem folytatása:

'Még ma, ott. kinn ültömben készítettem három fotót a másik irányból is.

Az érdekes és remek, és nagyon rám jellemző, amit e kapcsán véghezvittem. Éspedig az, hogy délután nekiindultam, a délelőtt magamévá tett kerekesszékkel, egy zacsi –a szomszéd nénitől kapott- cseresznyével, a telefonommal és egy adag nagyirejtvénnyel a park másik oldalának.

Persze, hogy hajtani is tudjam a széket, a rejtvény mellém került, a telefon be a szatyorba a cseresznye mellé, ez az egész pakk a térdeim közé s hajts! Ki is mentem, egy nyugis árnyékos rész, három naccerű fotóval…. s amint készítettem őket, éreztem, mintha valami nedves lenne… Ja, a cseresznye frissen mosott állapotú volt, s én okos, amint a telót melléraktam, naná az átment kétéltűbe.

Ott még szétszedtem és komótosan megettem a gyümölcsöt, fejtettem néhány skandit –meghökkenve tapasztaltam, hogy mikor felnéztem az addigi nulla létszám helyébe öt macska terpeszkedett a közvetlen közelemben…-, majd cseperegni kezdett az eső, így bejöttem a szobába. Itt tovább szárítgattam a telót, aztán egyszer bekapcsoltam… működött, Hármaska két üzit hagyott, így felhívtam, de még beszélgetés alatt megszakadt s azóta nem tudok életet lehelni a készülékbe… A net stick pedig jelszót kér folyton… ez új s így most egy tök új helyen, egyetlen fillér nélkül, telefontalanul s a hálóról száműzve, azt hiszem ismét Tom Hanks nyomát követem, bár ez nem Forrest Gump, hanem a FedExCsóka formája… bakker…

Ugyan megvan a szoba telefonszáma, ahol elérhetne aki nagyon akar, de ezt az infót már nem tudtam átadni senkinek. Jajnekem….

"

A net most talán kicsit nyögvenyelősen megy, a szoba telszáma pedig:

+36 26 801 700 / 2002

Ha valaki erre jár, nagyon nagy szükségem lenne egy használt telefonra, kölcsönbe, mert így senkit nem tudok elérni és a héten a mopedem vagy a kerekesszékem is utánam kellene hozni!

Ja, mára már nincs Xarelto-m és itt nem adnak semmit. Hogy most mi lesz, azt nem tudom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.