FREE WIFI, FREE NET, FREE LIFE... FREEDOM!
2014.10.26. 23:07
Ellenzékben, pontosan 2008-ban nem támogatták, sőt, megmagyarázták a narancsvitézek, a fidesznyikek, hogy az információhoz jutás elemi jog a digitális korban, és blablabla... most meg, az ezredik -pontosabban cirka négytucatodik- adónemként bevezetnék.
Jaj, de fáradt vagyok.
Most értem haza, a lábszáram akkora, hogy pajszerral tudtam kiszedni a cipőmből, ordítva fáj és kánonban csatlakozik hozzá most mindkét csípőm és jobb bokám, meg az összes térdem... de mer kell nekem öregnéni létemre, mankókat nem félve használni és menni a tömegbe bele sőt, skandálni a mindenkivel a nemhagyjuk-ot, meg a többit.
És nem én voltam az egyetlen sérült. Legalább két el-gos, és rajtam kívül vagy négy botos-mankós segítséggel élőt láttam, így most is azt gondolom, amit egyszer régen, réges-régen... egy messzi-messzi galaxisban... ("Határozott hangon s határozott „léptekkel” utat kérve, bevitt a kordon mögé, közvetlenül a színpad lépcsőjéhez, ahol is egy bazi méretű hangfalon ücsörögve biztonságban lehettem. Amint mentünk át a tömegen, a rendező el-elrikkantotta magát: „Utat kérek! Mozgássérültnek segítek!” S mindenki mosolyogva segített is. Egy hölgy volt, aki megjegyezte ezt: „Minek jön ilyen helyre egy mozgássérült?” Én pedig válaszoltam is:
- Mert ez a hazám.
S magamban folytattam is, persze.
Mert ezt megtehetem. Mert demokrata vagyok, mert a demokráciánál jobbat a köztársaságnál magasztosabbat élhetőbbet nekem még nem mutatott a világ. Mert én ebben hiszek. Mert amit tudok, meg kell tennem. Mert el kell mondanom, le kell írnom, amit gondolok. Mert ha bírok, oda kell mennem, mert a sok kicsi… mert nem tartom nagyobbra magam, mint bárki aki ott ácsorgott, de kisebbre sem." Innen, ni ez a részlet)
Sokan voltunk, nagyon sokan. És ezt épp MA EGY HETE is szinte szó szerint leírtam, pedig akkor mondjuk a fele vagy harmada sem volt a tömeg a mainak, de ez a különbség az elérendő célt tekintve felfogható, de -lehet, csak nekem- nem érthető.
Hazabuszoztam, s az Etele téren ahogy felszálltam, beszélgettem kicsit a várakozókkal, mert -ahogy mondták- látszott rajtam a fáradtság, s kiderült, nem is hallottak a netadó ötletéről. Hát, hallod?! Ezt is megéltem! Én vagyok a tájékoztatást adó, a hírvivő... én vagyok az úttörő, és nem a nyakkendős értelemben.
Nagyon elfáradtam és most nem eszi meg a képeket ez a cucc. Nincs erőm most kitalálni mégis mit tekertem el, úgyhogy mára ennyi.
Pártsemleges volt a tüntetés, így a címben soroltak szellemében jelenlétemmel erősítettem üzenetünket.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.