Persze megint nem itt kezdem, hanem ... hanem nem is ott... kezdjük a tegnapnál, mikor is így a nyári következő előtt ...ugye... rendeztünk egy decens kávézást legyezős Lyányommal, s naná, szóba kerültek fontosnál fontosabb témák. Mint a legfontosabb az unokám -Erik, ugye- osztán a blog, osztán a segítőkészség, az önzetlenség, a csípő, a kárcsú boka... és a szín. A rózsa~.

Én, élemedett korú néniként mindig kertelés nélkül elmondom mindenről a véleményem, s különösen azért tehetem ezt, mert buta vagyok. Így nincs "kötőfék", ugye...

Régóta tudott, hogy nem egyezik ebben sem ízlésünk tűsarkakon topogó Lyányommal, hisz egy mérce két végén nézelődünk, ám ezen részletben nem is olyan nagy a távolság véleményeink között. Abban megegyeztünk, hogy aki képes ezt férfiként viselni, az valóban férfi, de ez bizony, nem egyszerű feladat.
Hiszen van ugye a METROSZEXUALITÁS, s a 'rózsaszín ing' nem feltétlenül ebben gyökerezik. Hiszen, ahogy imént mondtam, azt tudni kell viselni. (Mint a nő a magassarkú topánt, pláne a platformtalpat... és nem az olyat, amit én...) A metroszexuális férfi tudja is ezt, de róla nekem nem az az üzenet jön le, mint például róla:


/Öltönypasi ehun lakik ni/

Egyszerűen mást üzen.

Néha elmélázom pasi ügyben, s időről-időre le is írok ezt-azt, mint például azt a rögzült sorrendemet, amit ugyan kicsit megrengetett DAMIAN LEWIS, de még ettől is elég stabil maradt a listám, különös tekintettel az első helyezettre. Egyszerűen JN überelhetetlen számomra. S róla abszolút elhiszem, sőt tudom, hogy képes, sőt, úgy képes, ahogy kell, viselni a rózsaszín inget.
Öltönnyel, keresztbe tett lábbal, kezében egy öblös pohárral, melyben jó bor hullámzik, arcán pedig azzal a velőig hatoló tekintettel, ami ezen férfiak sajátja.

No, igen, s itt az "új" befutó is, hiszen most, ahogy keresgéltem JN ideillő képét, akadtam rá e másoknak már nyilvánvaló párhuzamra. Bár semmi pink, de azért a tekintet ott van:


/Pároskép most itten e/

Ki gondolta volna, hogy miből lesz a cserebogár, mi? Hát, igen. Rómeóból ...

Találtam majdnem rózsaszín inges JN-t is, s itt is fellelhető a párhuzam bizonyítéka, bár nem ennyire szembetűnő, az tény:


/Pároskép ehunnan, ni/

Szóval, mint tudjuk, a szépség relatív. Nagyon szubjektív fogalom, s bár vannak trendek, melyek meghatároznak generációkat, sőt, mégis az individuum, az egyedi különcség viszi előre ezeket a sablonokat. S most e cserebogár mivé fejlődik tova? Hát LUMBER-ré. Mert való igaz, ezt a fazont is nagyon el tudom képzelni rózsaszín ingben, ahogy fent leírtam körítéssel -magyarul nem találtam meg, de nem is a duma, vagy kereskedelmi tárgy a lényeg, hanem az azt átadó kép, ugye:

S még egy megjegyzésem van, amit fent említettem már, s amiben benn van egy olyan opus, ami mindenképpen megnézendő. Ugyan sem pink, sem más ing nem szerepel a képi anyagban, de azt hiszem, ennyit elnézünk e csapat fiatalembernek.
Hiszen, HÁT, MIT MONDJAK...


Kicsit megszeppent, de azért elmegy, na:


/Macsómen ittende/

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.