(8.)
Ma már ma van, tegnap nem írtam, mert annyira elfáradtam, hogy egyszerűen nem bírtam, nagyon korán elaludtam.
Annyi pedig lejegyzendő, hogy péntekre a jobb oldalon nőtt, okos-erős-nyomorult -40% lágyrészhiány és 25cm csonthiány nehezített, valamint merevített boka és max 90`-ot hajlani hajlandó és teljesen szalagszakadt térdű- lábam prezentált három, egyenként olyan 1-1,5 cm hosszú repedésszerű sebecskét. Élén vörös színben pompázó környezettel, feszülő -nem hiába kirepedt- bőrrel.
Tekintve az előzményeket, nem sok jóval kecsegtet ez, így Főorvosasszony letiltott a vízitornáról, mert nyilvánvalóan a medence vize hívta életre ÚJRA a meglévő lymphoedema ilyetén tüneteit a nagyon finom bőrfelületen ott. Kenegettem -segítséggel persze, hiszen két csípőprotézissel elérni nem oly egyszerű-, és tegnap, mivel a hétvégén a kezelés ellenére is csak rosszabb lett, a VEMO-n (Vegyes profilú Mozgásszervi Osztály) kértek nekem időpontot egy vizsgálathoz, mely holnap zajlik majd. Kíváncsi vagyok rá, hogy mi lesz. 
Mára egyébként vörös, a sebek kicsit bezáródtak -legalább nem fekélyesek- és forró a lábszáram. Ráadásul fáj is. No, holnap kiderül.
Tehát a mánál vagyok már. :)
Volt vizit, s most először a három hét alatt elmondhattam a VADIÚJUNOKÁMAT végre.
Aztán kartorna, fekvőtorna, majd egyéni Zsuzsival, aztán elektromos kezelés a vállamra -alig bírtam felkelni utána az ágyról- és vége is volt a napnak. 
Itthon meg szenvedek a lábammal. Fáj és megijeszt. 
Holnap.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.