Nekem, ismét egy kicsit. Vagyis kicsit jobban, mint azt hittem volna.

Kezdhetném ott, hogy én egy egyetemi előadáson -pláne de az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán- ugyan mi a frászkarikát keresek, no meg ott akár, hogy mégis mi közöm az újságíráshoz. Sőt, továbbmegyek és mondhatom, hogy tökéletesen új számomra maga a fogalom, azaz a gonzó újságírás, vagy gonzó média, mint olyan. De bele sem kezdek így.

Ez a monológ most tele lesz tűzdelve hivatkozásokkal, mert én magam nem tudom megfelelően elmondani a lényeget, ezenkívül akár érthetetlennek tűnő jegyzetekkel, hiszen az előadás alatt én szorgosan körmöltem, mert ugye memóriám nagy jóindulattal sem nevezhető parttalannak, és az ott elhangzó dolgok -tekintve azok vadonat újdonságértékét számomra- valamiféle rögzítést kívántak. Mármint tőlem, az én értékrendemben, az én világomban. 

Új hatalmi ág a média
Ezzel a mondattal kezdődött az előadás, mely kicsit később célzottan átalakult valami interaktív konzultációvá, az öt újságíró és a jelenlévő cirka harminc fiatal -többségében egyetemista- és én néniségem között.
A változás, mely megállíthatatlanul zajlik az újságírásban is, lassan megeszi a nyomtatott sajtót, pontosabban annak írmagja csak a blikk-szintű lapok formájában marad fenn. S ott virágzik is.
A gonzó őse az 1860. körülre datálható the yellow press volt, melyről én -sok mással egyetemben- most hallottam először. Ennek legfőbb jellemzője a pozitív hangnem, a dolgok személyes megközelítése, s azok így közreadása. 
Majd ennek továbbfejlődése a múlt század 60-as éveinek Amerikájába tehető, ahol is Hunter S. Thompson teremtette meg a "gonzó" újságírást. ("A kifejezés a francia-kanadai „gonzeaux” szóból ered, melynek jelentése „fényes ösvény”. A gonzó lényege az erős szubjektivitás, a tények és a fikció vegyítése a szerző által közvetített üzenet hatásának felerősítése érdekében, aminek a pontosság igényét is alárendeli, és így a stílus felülkerekedik a tárgyilagosságon. Thompson nyomán, az írás folyamatában gyakran játszanak közre különféle tudatmódosító szerek.")
A műfaj maga átmenet az újságírás és az irodalom között, és tulajdonképpen Thompsonon kívül, tehát azóta senki nem csinál valódi gonzót. Megjegyzem ezzel azért vitatkoznék. Mert ha jól értem, akkor amit itt, énblog címen csinálunk az gyakorlatilag lefedi teljes egészében a fogalmat. De ezt csak közbekotyogtam, minden tudás, újságírói háttér, vagy akár csak egy diploma -mondjuk egy rakás idegen kifejezés ismerete nélkül.
A terjesztés, a közösség-építés eszköze a beépülő banner, vagy akár a hoax is, hiszen a hírérték mellett, vagy akár annak fölérendelve is a személyes hangnem, a személyes látásmód a lényeg s ezekkel lehet szórni az igét a legjobb költséghatékonysággal. Ezeknél egy hátulütő van, s az a nem meghatározott célcsoport, de ekkora hibafaktor még elnézhető ezen a szinten.
Volt szó még a gerillamarketingről, mely már kifinomultabb, de még mindig nem a hivatalos reklámozás szintjén terjed, viszont egyre költséghatékonyabb.

Többek közt megkérdeztem, hogy a gonzó az van-e vagy tanulni kell, vagy lehet-e egyáltalán ezt, mint egy technikát, mert nekem úgy tűnt, hogy ez olyan, mint a gravitáció, van és kész, megállapítani lehet, hogy EZ
 AZ, de "művileg" előállítani minimum nehézkes. Probléma felvetésnek megvették ostoba kérdésem, de egyértelmű válaszra nem jutottunk, pontosabban az kiderült, hogy vannak eszközök, melyek ehhez elengedhetetlenek, s ezeket lehet tanulni, az persze, hogy ezzel él-e a delikvens az más kérdés.
Persze volt még néhány kérdésem, és mikor azokat feltettem, marhára zavarban voltam -mert ugye, a frászt keresek ott egyáltalán- és nem írtam fel magamnak, és ki is estek agyam helyéről, de sebaj, majd visszatérnek. 


Aztán eljutottunk oda, hogy a gonzó és a drog elengedhetetlen kapcsolatáról esett szó. Thompson kokainfüggő volt, és elhangzott, hogy a tudatmódosítók használata velejár a kreativitás kiélésével, az igazi mély újságírás nélkülözhetetlen része a cucc. Ezzel nyíltan vitatkoztam. Ha már interaktív játékká vált a szeánsz. Ugyanis elhangzott az is, hogy nem lehet különválasztani mondjuk a cannabist a többi drogtól, hisz lám, Thompson is csíkozott és mit alkotott. 
Nem, engem ez nem győz meg. Vagyis persze, elhiszem, hogy nagyot alkotott -bár ez csak hit, mert még a Félelem és reszketés Las Vegasban-ra sem emlékszem igazán, pedig láttam, ez tuti-, de ez -legyen akár éteri magasságban is az eredmény- nem igazolja a veszteséget, amit a kemény cucc tesz az emberrel. Meggyőződésem, hogy a cannabis más tészta, azzal lehet úgy élni, ahogy ott elhangzott: "Lehet, bármilyen cuccot lehet nyomni, de okosan kell azzal élni!". Nem szívem, kemény cuccal nem lehet okosan élni. Sőt, egy idő -s igen rövid idő- után, már szimplán élni sem lehet. És nem igazolja az elvett életet a mégoly nagy kreativitást sem. Öreg vagyok? Lehet. Buta vagyok? Lehet. Sőt, biztos. 
Láttam sokakat, akik elvesztették -nemhogy megtalált és kinyílt kreativitásuk, de életük s ami talán ennél még fontosabb is- önmagukat, s már csak a cucc irányított??? IGEN. IGEN,
 láttam.
Elhangzott Thompson mantrája is, amit szintén meg kell jegyeznem:"Ha tisztán írsz, szerkessz betépve, ha betépve írsz, szerkessz tisztán!"

De azt ott sem kérdőjelezték meg, hogy ha nincs egy alap tehetség, egy alap tér, ami kitárulhat a drog hatására, akkor hiába a cucc, abból önmagában nem lesz géniusz senki.

Zárszóként egy velős megállapítás hangzott még el, mely azt hiszem megkérdőjelezhetetlen: "Mégis melyik művész normális?" 


(Cannabis Kultusz, GonzoPress, és ezek apropóján egy film, amit a megnézendők közé sorolok, hacsak ugye el nem felejtem: Kolorádó Kid.)

 
 

/Hunter S. Thompson innen van most/


Köszönöm. Ha lehet ilyet mondani az esetemben, okosabb lettem, és köszönöm, hogy legalább nem nyilvánosan ájultak le az előadók a székükről a kérdéseimtől.
 

A bejegyzés trackback címe:

https://talema.blog.hu/api/trackback/id/tr624157446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása