Egy magyar költő
2011.07.10. 11:59
De messzebbről indulok, mert megint csak azt mondhatom, érdekesen működnek a kapcsolatok agyam helyén a kerekek közt...
Szeretem a 30Y-t. Beck Zoli olyat és úgy mond, ami és ahogy nekem betelepszik néhai szürkeállományom jelen légüres terébe és ott hullámokat vetve vissza-visszatér.
Úgyhogy ha meghallom, pláne ha meglátom valahol, felkapom a fejem és figyelek.
Most legutóbb -mikor még nem volt bojkott a királyi tévé ellen- valamelyik emmen, de az is lehet, hogy nem.... láttam egy filmet, ahol ő beszélt egy költőről. Felolvasott egy verset és úgy általában beszélt az emberről, aki azt írta és a világról, ahol írta azt.
Én meg csak néztem, az elejét nem láttam, így écám sem volt sem az apropóról, sem a személyről magáról, kiírás meg annyi sem volt, mint ötletem, de a ficakot felimertem amolyan poppppos ismeretanyagom által, aki beszélt valakiről. Érdekes volt. Ott ragadtam.
Beírtam a telefonomba, hogy másnap, ha lábra állok ismét, rákeressek majd.
Ennek megvan vagy egy hete is. Azóta olvasok. Cikkeket, verseket, írásokat...
(És hallgatok zenét.
Azon gondolkodom... azt hittem érdemes... lécci áltass... egy perccel tovább... ül és vár...
egy cikk...)
De vissza.
Szóval rákerestem akkor, és azóta ízlelgetem.
Bari Károly.
Képe innen ahol egy zanza cikk is a köteteivel.
Egy másik cikkből egy nagyon fontos mondat: "A magát magyar költőként meghatározó Bari soha nem adott verset cigány antológiába, mondván: a „származás nem esztétikai kategória”.
Ezzel maximálisan egyetértek, s ilyen vonatkozásban korrekt a nem különválasztás.
S egy hosszabb is a költőről, 1972-ből.
| Azt hiszitek |  |
|
|
||
|
BARI KÁROLY |
|
|
||
|
|
|
|
||
|
Azt hiszitek, hogy csak én ácsorgok fényért és szeretetért a város kapuja előtt, én korbácsolom a ziháló szél hátát átkaimmal és üvöltöm az égig kivetettségem siralmait: tizenhat évem nem elég arra, hogy befogadjatok, nem elég arra, hogy fejemről letépjétek a megaláztatás pókhálóit?
Sokan várjuk a kapukon kívül, hogy bizalmatok rézkrajcárjaival megajándékozzatok! |
|
| Holtak arca fölé |  |
|
|
||
|
BARI KÁROLY |
|
|
||
|
|
|
|
||
|
Szegénységet füstölgő tanyák, bocskoros cselédsors, vad cigánysors vöröslő mámora és megroppanó ága... Ilyen mélyről talán még sohasem érkezett senki a magyar költészetbe, s ilyen fiatalon – tizenhét esztendősen – is ritkán, mint e kötet szerzője, Bari Károly, Dante beszél egy helyütt a vers négyféle, szó szerinti, jelképes, erkölcsi és érzékfeletti jelentéséről. Bari Károly verseinek a világában, ahol ősballadák asszonyai köpködik vérüket a feneketlen kőkorsóba, sorsok kései táncolnak, koponya morog a küszöb alatt, a levegőben kehes lovak nyerítése lobog, s egy ponyvás szekereken kóborló nép zengeti naphosszat az öröm piros citeráit, a versek szó szerinti és jelképes jelentése azonos, mint a népköltészetben. De e versek jelentése több az évezredes mélységekből felszálló (egyébként megdöbbentő érettséggel és fegyelemmel megformált), szó szerint és jelképesen is igaz költői képek áradásánál: a cigánysors arcát hordozó fiatal költő, verseinek erkölcsi attitűdjével természetesen és leki-szabadon lép bele az emberiség és korunk tágabb világába, és az igazi tehetség tiszta, önzés nélküli hitével énekel erről a világról, „az eltitkolt és a világ elé tárt vágyainkról” s önmagáról.
Ezerkilencszázötvenkettőben születtem Bükkaranyoson. Az általános iskola elvégzése után egy miskolci gimnáziumba kerültem, ahonnan az anyagi körülményeim miatt két hónap után ki kellett maradnom. A következő évben azonban ismét beiratkozhattam (egy másik iskolába) a miskolci Kossuth gimnáziumba, ahol most harmadikos vagyok. Első verseimet a Napjaink és az Alföld közölte. Példaképeim nincsenek, a népdalok egyszerű, őszinte érzelemvilága az, ami a legközelebb áll hozzám. Szép verseiért szeretem Nagy Lászlót, sokszor menekülök Camus és Dosztojevszkij írásaihoz. Hiszek a költészet ember- és társadalomformáló erejében. Olyan verseket szeretnék írni, a melyek napjaink gondjairól, az emberekről, rólam, az eltitkolt és világ elé tárt vágyainkról, egyszerű örömeinkről, szép virágokról szólnak. |
|
Verseit itt találtam meg, ahol több roma költő és romákkal kapcsolatos írások is megtalálhatóak.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.