Addikció

2011.12.23. 13:16

Gyakori, sőt, tán egyre gyakoribb. Nyilván, nekem is megvan a sajátom -mely a függeszkedés a hálón-, s még sok-sok fajtáját sikerült megismernem hosszú, s göröngyökkel teletűzdelt életutam során.

De ez?!
Ez, amivel mostanság találkozom ez egy nóvum. Nekem mindenképpen az, s ki kell kiabálnom itt, a padomon magamból, hogy láblógatásaim közben ne zargasson tovább ez a gondolat.
Mely egyrész ... nem is tudom a jó szót.
Megtisztelő?
Érdekes? (Unikális? :)

Egy biztos, csak állok, oszt nézek... hiszen a függőségnek olyan válfajával szembesülök egy ideje, ami eleddig legfeljebb csak hallomásból volt ismert előttem.

Mikor engem követ, mint egy árnyék, valami ragadós, nyúlós izé, magát teljes értékűnek képzelő organizmus -amit eszemben sincs megkérdőjelezni, hisz ha akarom, a 'teljes' is csak egy viszonyjelző, mert magához lépest, nyilván az is...-, akkor én elgondolkodom ezen meg amazon.

Hisz ugye például van a háziszárnyas és az előtte feltűnő kincs, nomeg van ugye az ilyen meg amolyan tic, melyek közé ez csak igen speciális meghatározésban sorolható be, de talán valami agyi-tic-ként elmegy, mikor nem izomrángást -nem szempilla ugrálást, vagy tenyér dörzsölést- vált ki valami/valaki az érintettból, hanem trágárságot vagy csak szimplán és egyszerűen önnön valóját kifejezendő mocskos megjegyzéseket.

No és ez arra is jó, hogy örüljek. Például annak, hogy megint egy(-két-három) példa arra, hogy van az a szint ahol már nem ember az a bizonyos organizmus, s én erre jó magasról tekinthetek le, úgy, hogy mondhatom ezt minden önteltség nélkül.
Mert lehet, jó nem vagyok. De abban egészen biztos lehetek, hogy EMBER vagyok, s ez több, mint amit sokan magukról igazságként vallhatnak.



Az elvonás iszonytató szakasza az addikciónak, illetve az arról való lejövésnek -legyen bármi is a kiváltó ok-, de ahogy látom, annak lenni -mármint a_szer-nek- sem könnyű.

Van amiről nem lehet lejönni, tudom. De az, nem is tesz semmit annak segítségére, ám én, mivel most én vagyok a_szer, annyit megtehetek, hogy nem dobom el azt a bizonyos kincsnek látszó csillogó valamit, melyre előszeretettel buknak az arra érdemesek.

Gyöngy és disznó.

/Elvonási_tünet tünet innen/

A bejegyzés trackback címe:

https://talema.blog.hu/api/trackback/id/tr794157123

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása