Tegnap ronggyá fáradtam, pedig nem is csináltam semmit, csak kávéztam és beszélgettem. Ám öreg csontjaimnak a McDonald's ülőalkalmatosságai nem barátságosak, s ez a tegnapi délután egyik hozadéka, de messze nem a legfontosabb.

De visszatérve a mára, naná, annak megfelelően, ahogy s amikor elaludtam, reggel későn keltem -a DK helyi szervezője ébresztett telefonon, hirtelen a bolygót sem tudtam beazonosítani, nemhogy a kivel/miről beszélek-et-, majd tettem-vettem s olvastam a híreket.
Az első ami szembe jött velem -illetve a második, mert az első az a doktorrá avatás mennybemenetele volt.... például: "Jövőre állítólag megszűnik a hittanoktatás és schmittan órák lesznek az általános iskolákban!"... de ez mainapság csak kis hullámot vet hazánk jelen viharos tengerén...-, egy olyan hír, amitől megint csak állok, oszt nézek ki a fejemből...
A szomszéd miatt nem lehet a kerekesszékes fiúnál Bömbi


Igen, csak állok, és pillogok.
"Egy szép napon elektromos mopedjével begurult az állatkórházba, ahol azt ajánlották neki, forduljon a Fekete István Állatvédő Egyesülethez. Nem telt el sok idő, és Bömbi, a héthónapos vizsla keverék már az ötödik emeleti lakásban hevert Gábor lábainál, lesve-várva az új gazdi minden parancsát. És bár az emeleten több lakásban is tartanak kutyát, Gáborék szomszédjának mégsem tetszett, hogy újabb négylábúval gyarapodott a ház, figyelmeztették hát a fiatalembert, hogy ha nem viteti el a kutyát, feljelentik. Bömbi amilyen gyorsan jött, olyan hamar távozott Gáborék otthonából. - Ha azt maga látta volna, hogy nézett vissza rám az ajtóból Bömbi. Látszott rajta: nem érti, miért kell neki elmenni, mi rosszat tehetett - mondja Gábor, akit talán csak a férfias büszkesége tart vissza attól, hogy elsírja magát. Meg persze a remény, hogy Bömbi megvárja, és lesznek ők még nyerő páros..." "

Mi ez, ha nem embertelenség?
De rendben, ne legyen jó fej a szomszéd, még csak normális sem -s kéretik komolyan venni, hogy itt a "normális" kitétel, nem az értelmi sérült ellentéte, hanem eq- vagy még inkább társadalmi normák tekintetében általánosan elfogadott szintet képviselő-, de kéretik törvénytisztelőnek, vagy jelen elvárások szerint törvényfélőnek lenni. Én nem értek ehhez sem, de nagyon remélem, hogy van erre valami szabvány/törvény/rendelet, miszerint vakvezető, illetve kiképzett mozgássérült segítő kutya nem számít haszon- illetve hobbiállatnak.

Mikor első alkalommal láttam az OORI-ban kerekesszékes urat, s vele a kutyáját, persze nem értettem, hogy a jelen lévő eb éppen dolgozik. De utánanéztem a dolognak, sőt, beszélgettem is az úrral -aztán többekkel is akik szintén segítőkutyával élnek-, s megismertem a dolgot.
Tudom, milyen mikor leesik valami és nem tudom felvenni... Tudom, milyen, mikor ülök a zuhanyfülkében, és a falnak támasztott mankóm eldől... tudom, milyen, mikor nem tudom kihúzni az alsó fiókot, vagy bement a papucsom az ágy alá és én képtelen vagyok kiszedni... ezen meséknek csak egy része megoldhatatlan már nekem, az sem mindig, de tudom, leszek én még ennél is öregebb s tapasztaltabb, pláne bölcsebb néni, így fokozódik majd mind szépségem, mind akadályoztatásom ebben-abban, úgyhogy igen nagyon értékelem a segítőkutyák létét, teljesítményét s talán legfőképp odaadását.
Anno, mikor én megkezdtem új életem, s nem sokkal később felmerült ez a téma, gondoltam Ampert, minden kutyákok legkutyábbikát majd kezelésbe lehetne venni.

Íme Ő.

Ám, tekintve egóját és meglett korát, már sajna nem lehetett újat tanítani neki, s tekintve imént említett tulajdonságait a régi készségei is kopnak már, tehát feladtam ez irányú vágyaim.

De e kérdés, az a hozzáállás mindenképpen itt zsibong a fejemben.
Miért is zavarja a szomszédot a kutya?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.