Tegnap annyira elfáradtam -de unalmas már minden jegyzetet így kezdeni, no, sebaj, az állandóság biztonságtudatot ad.. vagymi...-, hogy egy szót lepötyögni is képtelen voltam.
Pedig már nem most kezdem, ugye, de az első hét három naposra sikeredett, tehát ez még az az időszak, ahol általában ki szoktam dőlni...

Kartorna, csoportos és egyéni torna, elektromos kezelések és el is telt a nap jóformán.

Tegnapra időpontom volt a Jánosba, Tanár úrhoz, de utolsó pillanatban kiderült nem mehetek, mert ha két helyen kerülök a rendszerbe, az büntit von maga után, hiszen az OORI Nappali kórházában állományban lévén nem mehetek kontrollra a János Ortopéd-Traumatológiájára. Próbáltam áttetetni az időpontom, de mikor augusztus második felét kecsegtették meg előttem legkorábbi pontként, nos, jobbnak láttam megtartani ezt,ám most, hogy kolléga telefonált sikerült azt május 29. 10:00 órára módosítani.  Mondtam is Ritának -megköszönve a közreműködést-, hogy innentől, ha időpontra lesz szükségem, feltétlenül telefonálok majd, hiszen neki annyira flottul megy ez, hogy ihaj!

Tehát ez a kanyar kiesett a napból, így sikerült elmenni vásárolni, majd mikor hazaértem kis pihegés után itt  is volt értem az ügynök, aki a házunk eladásával foglalatoskodik éppen. Elvitt, hogy megnézzek egy cserelakást.


Majd jóformán vége is lett a napnak, leszámítva vagy éppen beleértve azt, hogy hajnali 3-kor felébredtem s onnantól számoltam a sarkokat és a beszedett fájdalomcsillapítókat, mert derekam, csípőm, térdeim, bokám jeleztek, ez nem oké nekik.



/

Állapotom/


Ma reggel ennek megfelelően kászálódtam ki az ágyból és kifejezetten a hátam közepére sem kívántam az indulást, de nem tehettem mást, készülni kellett.

Mikor elmondtam a viziten, hogy mennyi bogyót szedtem be kínomban, kis dorga után, megértő hümmöket kaptam s könnyített elbánást a következőkben.
Kartorna, majd csoportos torna, aztán masszázs és kétféle elektromos kezelés volt még hátra. Vízbe is mehettem volna, de nem volt aki felvigyen és vissza, úgyhogy inkább a fájdalomcsillapító kezeléseket választottam.

Holnap pihi, mert az esti túrát nem tudom áttenni másik időpontra, és ahhoz, hogy bizton haza is érjek utána, sőt, másnap el tudjak menni a kórházba s ott ne kókadt falevélként gubbasszak egy sarokban, hát rá kell pihennem. Úgyhogy már most joccakát!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.