Egy jó társadalom polgára embertársaiban azokat az értékeket keresi, amelyek az ő saját életének jobbá tételéhez is hozzájárulhatnak, és amelyek a másik fejlődését, kibontakozását is megalapozhatják.

A másik ember értékeinek elismerése és tisztelete lehet az alapja bárminemű őszinte és egyenes együttműködésnek, szolidaritásnak.



A Szolidaritás Mozgalom arra kéri tagjait és szimpatizánsait, hogy beszéljék meg, próbálják meg tisztázni egymással, hogy milyen (élhető és jó) társadalomban akarnak élni, és, hogy ennek keretén belül, mit várnak el az államtól, a Köztársaságtól, a közszolgálatoktól. Kérjük tagjainkat és szimpatizánsainkat, hogy akaratukat, érdekeiket, törekvéseiket osszák meg a Mozgalom más tagjaival, vitassák meg – és vitáik eredményeivel járuljanak ahhoz hozzá, hogy a Kerekasztal civil és szakértő képviselői, mintegy „megrendelésként”, szembesülhessenek a Mozgalom, és ezen keresztül a Köztársaság polgárainak elvárásaival.

1. Milyen az a közszolgálat, amely segítségével a társadalom tagjai képesek és alkalmasak lesznek a változtatásra és a fejlődésre?
2. Milyen az a közszolgálat, amely a tehetségek és képességek kibontakozását, a kibontakozás egyenlő lehetőségét, az ehhez szükséges földrajzi és társadalmi mobilitást szolgálja?
3. Elősegíthető-e (és hogyan) a közszolgáltatások működtetésén keresztül, hogy az emberek ne az önzésben, a szerzésben lássák előrejutásuk lehetőségét, hanem képesek legyenek akár személyes előnyeikről való lemondások révén is együttműködni, közös érdekeiket felismerni, és tenni érte?
4. Reálisan felépíthető-e olyan közszolgálat, amely hozzásegít ahhoz, hogy célként és értékként a köz elismerésére számot tartó teljesítmények eléréséhez vezesse ügyfeleit? Milyen változások szükségesek ahhoz, hogy tisztázódjék az, hogy mi az érték és mi a teljesítmény?
5. Milyen változások szükségesek a közszolgálatokban ahhoz, hogy maguk a közszolgálatok is méltányosabban bánjanak ügyfeleikkel, a többségi társadalomra és a gazdaság szereplőire is hassanak azok méltányos magatartása érdekében, a közszolgálatok méltányos segítséget nyújtsanak a legnehezebb helyzetben levőknek is, és önmagukon túlmutatóan a társadalmi méltányosság másokra is kiható letéteményesei legyenek?
6. Mi szükséges ahhoz, hogy a közszolgálatok (az adófizetők pénzéből) a köz, a Köztársaság szolgálatában minél több ember, minél magasabb szintű biztonságát szolgálják?
7. Mi kell tehát ahhoz, hogy a polgárok önbizalma, és másokba vetett bizalma erősödjék?
8. Milyen változások szükségesek ahhoz, hogy az emberek a jobb élet reményében tett lépéseik kudarcait is fel tudják dolgozni, hogy a tanulságok megvonása után, újult önbizalommal, de bölcsebben és körültekintőbben merhessék tenni a dolgukat?
9. Milyen változások szükségesek a közszolgálatokban ahhoz, hogy az emberek, akár a közszolgálatok igénybevételének céljában, irányában, tartalmában – a saját meggyőződéseik és céljaik szerint választhassanak?
10. Milyen változások szükségesek ahhoz, hogy táguljanak az emberek választási, beleszólási, önrendelkezési lehetőségei, és hogy felkészüljenek arra, hogy magukért és társaikért, döntéseik következményeiért felelősséget vállalva dönthessenek?
11. Mi szükséges ahhoz, hogy az emberek meglássák és tiszteljék egymás értékeit, hogy a másik értékeire ne irigységgel, hanem mint a világot szebbé, jobbá, értékesebbé tevő lehetőségre tekintsenek?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.