Szemmel verés, mert nekem ez is megy!
2007.10.03. 20:23
Határozottság, roki parkoló, mankó kontra néhány kopasz, kigyúrt izomagy.
Én nyertem!
Ez csak egy dokumentáció. Mégpedig éppen arról, hogy mennyit ér a tekintetem... Persze nem forintosítva (vagy eurosítva, vagy mi lesz má' lassan eme mondással is...), hanem, hogy milyen kényszerítő erővel bír.
Történt, hogy ma tudtam elmenni vásárolni, tehát barátnőmmel, Krisztával (a már soxor említett Olivér anyukájával) nekieredtünk a szokásos túránknak a battai texoba.
Nem, nem önszántamból járok eme jó hírű áruházba, hiába, na, nem szeretem s hétről hétre bizonyítást nyer az ellenérzésem helyessége. De nincs mit tenni, ez itt van, meg én is itt vagyok, ergo itt hagyom rendszeresen a családi kassza jórészét.
Tehát most is mentünk, s a félig telt parkolóban be is álltunk egy felfestett roki helyre. Ügyesen kikászálódtam én is az autóból, eközben éktelen dudálásra lettünk figyelmesek. A történést magát én nem láttam, mert a kiszállás nem megy nekem úgy, hogy közben másra is figyelnék, de Kriszta tájékoztatott az eseményről: egy autó (egy kisebb járgány, nem volt nagyon lepukkant állapotú, pusztán az első szélvédője olyan öt tenyérnyi felületen pókhálósra repedezett, tehát annyi látszott, hogy nem ez az első ilyesmi akciója) szabálytalanul, lassítás nélkül éles kanyart véve fordult be a mi sorunkba, eközben két autót hozva mondhatni zavarba. (Egyik erről, másik arról jött, s az biztos, hogy az ominózus kocsinak egyiket biztosan meg kellett volna várnia, mielőtt elékanyarodik. De nem tette, ezt díjazta mindkét irányból a határozott, hangos dudaszó.)
Ekkor már az autó mögött álltam, Kriszta pedig elment bevásárlókocsit szerezni; a karakán járgány meg határozott ívvel beállt a mellettünk lévő helyre.
Hmmm... Kriszta ekkor már visszaért, s látta, hogy ... illetve nem látott semmit, de nyilván ismer... hehe... úgyhogy annyit mondott:
"Én a helyedben ezeknek nem szólnék!"
Nocsak, nocsak. Egy tapodtat sem mozdultam, mankómra támaszkodva nyugodtan álltam, s -nyilván fenyegetőn- bámultam befelé az autóba. Kriszta újból figyelmeztetett, hogy jobb a békesség, ha nem akarok folyamatosan -a legjobb esetben is- két mankót használni a továbbiakban, akkor most ne tartsam annyira fontosnak a kártyátlan helyfoglalást.
Ezen a ponton már tényleg megnéztem az utasokat. Elöl, a sofőr s a mellette ülő emberke egy-egy igen trendi, kidolgozott felsőtestbe csomagolt (csak addig láttam, de gondolom, nem "félemberek" voltak), kopasz, s tüsi hajú, izompólós, húszas évei elején járó ficak, hátul pedig szintén trendi nőnemű lény.
Csak néztem s vártam, hogy kiszállnak-e.
Rám nézett az én oldalamon ülő emberke, én pedig alkalmaztam a címben említettet. Nem tartott tovább mindez uszkve 3 másodpercnél, majd ő odafordult a sofőrhöz (aki közben már leállította a motort), s talán újabb 10 másodperc után újraindult a kocsi, s átálltak a szembe sorba, nem roki helyre.
Átkot sem szórtam, nem is szitkozódtam, csak álltam a mankómra támaszkodva. S ez elég volt ahhoz, hogy jobb belátásra térítsem a renitenseket.
De miért van az, hogy nem elég a felfestett nyomorék, sem az eget kitakató méretű tábla? Miért kell ahhoz, hogy éppen ma kivételesen ne álljon oda, ahol eddig szokott -talán mindig- parkolni az egész, egy láthatóan rokkant, aki jogosan használja a kijelölt helyet?
De mindegy is. Ezt a csatát én nyertem. S a háború sincs elveszve, ha az ilyen apró csaták csak némelyikében van annyi eredmény, hogy később néha eszébe jutunk mi, sérültek a figyelmetlen egészeknek.
Szóval, gyilkos tekintet? Népnevelő tekintet?
Dehogy.
Csak ahogy itt sem tudom befogni a szám, a jogos felháborodásomnak nem tudok (vagy nem is akarok?) gátat szabni.
Menniyre ügyes vagyok!!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://talema.blog.hu/api/trackback/id/tr21596577
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.