Ahogy korábban írtam, nem mindegy, hogy mondjuk állapotos ideál vagy ideális állapot.

Ma találtam egy új példát, mely ehhez kapcsolódik, de eddig eszembe sem jutott, mert igazából fel sem merült a lehetősége, hogy némely szakma is lehet erre -a "nemmindegy-ségre"- alkalmas.

Egy, üllővel, vassal, illetve acéllal, hővel, kalapáccsal, illetve robosztus erővel dolgozó izzadságtól csillogó mellkasú - vagy egy birkákokkal, zöld mezőn sétálva s közben fütyörészve, fűszálat rágcsáló, nagyon nem sietősen élő, bajuszos férfiember. Vagyis kovács avagy juhász.

Nem mindegy. Legfeljebb nem tartozik mindenkire.

Hiszen az őszinteség fontos, nagyon fontos. És csak én vagyok ennyire egyszerű és buta, hogy ezalatt azt értem, nem mondok olyat, ami nem felel meg a valóságnak. Nem érek fel addig, ahol a nagyok játszanak, hiszen ennyi különbség legfeljebb csak kicsiny csúsztatás, nem több, de még igazán annak sem nevezhető.
Hiszen ez is szakma meg amaz is.





Mégis miért akadoznak a kerekek az agyam helyén ettől?? Mindenesetre egyfajta választ kaptam, bár nem azt amitől tartottam, csak egy adalék, mert néha a 10% is több, mint amivel könnyű élni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.