Két napig pihegtem. Azt hiszem, semmit sem csináltam, közben Ditte takarított...

Aztán a második nap délutánján bementünk Cork-ba, Nauékhoz látogatóba, amely élmény nekem most is -mint eddig már két alkalommal- épp olyan kedves volt. (Ha lehet ilyet mondani, Nau nekem egy ikon.)
Beszélgettünk. Megismerhettem Líviát, aki két éves kis hölgy és találkozhattam az immáron 3 múlt Dávidkával. Oda nem vittem fényképező masinériát, mert eszem, mint itt a napsütés, tehát csak nyomokban. Na.


Visszaszámlálás erőst megyen. Hüpp.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.