Esztergomban mit is csinálnék naphosszat?

Mondjuk tv-t nézek. 
Például rogyásig Olivér, Évi, Gombi és társaik agymenését, mert ugye Apu háza egy zsebkendőnyi, csinos, kényelmes, de gyakorlatilag egy légtérből álló lak -kivéve a fürdőszobát és az előszobát, amely helyiségek egyikében sem tudok legalább leülni sem... így nézem, amit kell. Online pölö Szandika okosságait és a többit.
Na, most délután megint itt ültem kínomban és néztem amit néznem kellett... egyszer csak mit láttam? Na, mit?

Hát ezt:

 

Pontosabban ennek az idei változatát, de azt nem találtam meg. Hasonló ehhez. Hiszen a hülyeség és a pech egy év alatt nem sokat változik.

Most pedig, míg itt ülök, Apu hozott nekem egy pohár gőzölgő forraltbort. Sokak egészségére koccintok. Tudjátok kik vagytok köztük?

 Ha már megígértem.

Reggel 8-kor nem indultam el, mert havazott és a házból sem tudtam kimenni. De a 9:17-re jegyzett busznál kinn fagyoskodtunk Ildikével, hiszen egyedül most addig sem tudtam kievickélni.

Persze késett a busz, de mire lefagyott volna a lábam, csak odaért.
Dorkáéknál ettem halászlét és a változatosság kedvéért Monopolyztunk amíg indulnunk kellett az Árpád-hídhoz.

Esküszöm, hogy akartam integetni! Esküszöm!



/Innen integetek, na/


Most pótolom, mert a buszon, amint felszálltam és elhelyezkedtem, el is aludtam, majd csak Dorogon ébredtem fel, így nem tudtam Solymárnál szépen nézni és integetni. S ahhoz képest alig 15 percet utaztam már és Esztergomba is értem. Nyakig hó mindenütt és még most is esik.

Viszont itt nyugi van. :))

Avagy, a rántotthús és én...

 

Ma esik az eső. Fasza. No és fúj a szél. Még jobb.
De holnap én hajnali nyolckor indulok Esztergomba -közbenső állomásként Pesten egy kicsiny kerülővel-, úgyhogy az én rántotthús szívem azt kéri, hogy marhára ne essen az eső, szél meg aztán pláne ne fújjon -ennyire, mint most legalábbis-, és a hó is csak módjával, amolyan mutatóba...
Rendben?? 

Avagy, a rántotthús és én...

 

Ma esik az eső. Fasza. No és fúj a szél. Még jobb.
De holnap én hajnali nyolckor indulok Esztergomba -közbenső állomásként Pesten egy kicsiny kerülővel-, úgyhogy az én rántotthús szívem azt kéri, hogy marhára ne essen az eső, szél meg aztán pláne ne fújjon -ennyire, mint most legalábbis-, és a hó is csak módjával, amolyan mutatóba...
Rendben?? 

Nem tetszett az ébredés ma.
Persze lehet, hogy ma sem...  de ma különösen. Nem örültem a reggelnek.

Igazán az ünnepeket nem szeretem, de ezt nem jó hangoztatni, vagyis ezt még kevésbé szeretem –már ennek a hangoztatását-, de most hozzátartozik az egészhez.
Reggel 7 volt, mikor kidobott az ágy, hiába akartam még visszamenekülni oda, ahol csak a 10%-om nem is tudatos még 10%-a működik, az is csak az életfunkciók fenntartása végett él, de engem kivesz a valóságból. Nem hagyott.
Nem engedte a karácsony.
 Nem engedte az olajkályha emléke, nem engedte az egomi művház fenyőváró, gyerekőrző karácsony délelőttjeinek árnya, Zsolti szeme, ahogy a fagyos utcáról bekukucskáltunk a majd a föld szintjén kezdődő ablakunkon, az egy szobánkba, ahol már Anyu feldíszítette a fát, de mi azt nem tudtuk, hiszen ezért kellett boldog játékkal töltenünk a délelőttöt messze otthontól, hogy mire hazaérünk, jé, itt járt a jézuska... nem engedte a bevásárlások képe, mikor már ketten szerveztük a negyedtucat gyerekünknek az ünnepet. Nem engedte a fa alatti összeölelkezés az egymásra mosolygás a néma, mélyen egymás szemébe nézés, és a tudat, az „így van ez jól” emléke... nem engedte, a szép, a teljes, az igazi, a valóság képe...
A valóságé, ami 9 éve olyan, amilyen. Hiányzik egy darabja. Egy jó nagy darabja. 
A legmeghatározóbb darabja.

Úgyhogy felkeltem. Kimentem a fürdőszobába, lezuhanyoztam, de előbb még kivettem a húsokat a fagyasztóból, amiket persze este elfelejtettem. (Mondjuk 3-ig fenn voltam, mert a limfizét ugyan időlegesen rendbe tették, az összes többi részem viszont ódákat zeng, és ettől -nyilván a hangerőtől- aludni nemigen tudok.) És csak ezután mentem zuhanyozni. Mire ezen túl voltam kezdtem …. kezdtem.
Kaja, sokféle –vagy viszonylag sokféle- meg miegymás.

Aztán hazajött Egyeske és átvette a konyhát. Én csak ültem és szóval tartottam, míg ő robotolt a karácsonyi ebéddel, aztán meg is terített, nekem csak le kellett ülnöm és hagynom, hogy kiszolgáljon. Addigra Ketteske és Hármaska is csatlakoztak, így együtt ettünk. Nagyon jó volt.
Meg kell jegyeznem, hogy a Sweppes Körte & Lime cucca, ihatatlan… de azt nem Dorka, még csak nem is én csináltuk…

Dorka le is szedte aztán az asztalt, de nem álltunk fel, hanem elkezdtünk Monopolyzni.
Így, mind a négyen.

Mikor hozta Dorka a dobozt én mondtam, hogy na engem lehet megtanítani közben, mert gőzöm sincs, még arról sem, hogy mire is kéne emlékeznem játékszabály ügyben, de megnyugtattak, hogy sebaj, kikapni így is remekül megy majd. Hát, jakérem…
Hosszú játék. És annál is hosszabb a közben a kényszerből –de mikor nem az? kérdem én, ugye- a börtönkockán töltött idő, melyet hogy, hogy nem, én minden körben kifogtam…. Bakker. Ott dekkoltam, miközben a trió –szebbnél szebb okos lányaim- nyargaltak körbe, földgömbbel, hintóval, vagy duplaszárnyú repülőgéppel, én meg a cséplőgépnek látott, de igazából antik gőzmozdonyommal körről-körre csücsültem a hűvösön.
Így is csak második lettem, majd a következő csatát aztán meg is nyertem! Hiszen nem mentem sehová, csak mikor éppen kicsit –egy fél környit mondjuk, míg újra a sittre irányító kockára nem léptem- szabadlábon voltam, az addig fel nem élt pénzemből mindig újabb ingatlant vettem, s azok használatáért járó díjak, szépen befolytak. Vagyis semmit nem tettem, csak vártam. Ez a receptem.

S bejött.

Most megyek és eszem egy szelet diós-kakaós kuglófot, amit a piros sapiban sütöttem.

Boldog karácsonyt!

Van nekem, na, mi is van nekem??

Hát cúg kérem, egészen pontosan kizárva a házból. Az van nekem.
Vagyis akkor kezdve alfánál, az alaphelyzet a következő: 2000. február 14-én beköltöztünk a vadiúj kicsiny házunkba, mely az én terveim (hagy már, na, hagy már…) alapján készült, s 3 hónap alatt nőtt ki a földből, majd éltünk benne, baromira élveztük az életet, amíg volt rajta mit élvezni…

Mára az akkor beépített fa nyílászárók meglehetősen kezdenek érdekes alakot ölteni, például a bejárati ajtó gyakorlatilag csak a kulcsnál hajlandó a kerettel kontaktálni, így az említett cúg, gyakorlatilag piciny külön út felfedezéssel, de nagyobb gond nélkül gyön be a házba.
Ezt el is mondtam egy szakembernél, csak a poén kedvéért, erre kaptam egy csomagot.
Mert ugye, kedves, okos Tagore küldött nekem pakkot, melyben benne volt a megoldás. Csak hát ugye én én vagyok. A cúg meg gyön, a megoldást odatenni ahova köll, nekem nem megy.
Ámde akadt egy lovag, egy erős férfi, okos, segítőkész ember, aki a nagy karácsony előtti hajszában még nem átallott egy délelőttöt rám áldozni és megoldani a hideg kívül tartását.
Fidosz jött és megtette amit meg kellett tennie.
(Volt olyan szakasz, ahol kettő alakos profilt (h9h9, múltkor kikerestem) kellett tenni, kívülre is és belülre is -vagyis keretre és ajtóra egyaránt- s még így sem érintkeznek:)
Ráadásul kaptam egy üveg bort is. Elviszem magammal Esztergomba és Apuval megisszuk az újév örömére. Ezt is köszönöm.

Már csak a fát kell összerakni. :)



Köszönöm. Tagore, Fidosz, köszönöm!

Ja, és hogy ne maradjak már le erről az össznépi merrikrisztmeszről, íme:

 

Érdemes elolvasni.
Érdemes ezeket tudni.
Érdemes nem elfelejteni.
Érdemes érdemei szerint sorolni.

Megpróbáltam idetenni, de nem jött össze, pedig fontos. Tessék ITT, EZT elolvasni! 

Már nem az, mert azt ugye az erős, okos, kedves, hozzáértő, igazi férfiember megoldotta.

Most a monitorom. Ez itten, ni. Amin most látom kinőni a semmiből a szavaim...
S ez nem jel, igaz?
Ha jól tévedek, a másik -a kinti nagygépnél lévő- is így kezdte az agóniát, majd kis időnek utána örökre el is szenderült.

Nem jó jel ez. Nem jó. 

Cybersaint-nek ajánlva.

A hetem, ugye. Amit a lábam tartósságának megerősítése végett ismét henyéléssel töltöttem, s az első lenyomatot már rögzítettem is a padomon.
Mert ugye, oly szerencsés vagyok, hogy nem sarokba támasztós és lakatossal karbantartandó lábam van -mely állapottól egy, azaz egy paraszthajszál választott el hónapokon át-, hanem érdekes, igen egyedi alakú, a beépített meglehetős mennyiségű titán okosságok végett mondhatni ihaj drága -ja, Dittéül: ihalydrága-, mely az őt ért erős behatások végett a lágyrész 40%-ának elhagyásával ugye a nyirok érhálózat ugyanekkora hányada is az enyészeté lett, s mostanra már elkerülhetetlenné vált ezen állapot kezelése.
Avagy maradna a másik alternatíva, mely a sarokkal és a lakatossal függ össze, ahogy az imént említettem.
Tehát kezelni kell. Kell egy kütyüvel, masszázzsal, és betonfáslival.
Mely lábujjtól bugyiig, mindkét lábon, a nap 22 órájában hordva "hatalmas életminőség javulást" hoz magával.
Nos, miután egy gólem lesz az emberből, az így bottá lényegült lábaival nem igazán tudja még a korábban elért minőségben sem élni az életét. De én laikus vagyok, s nem ez az egyetlen különbség a professzor asszony -kinek ez a kulcsmondata jó párszor elhangzott az ott létem alatt- és köztem, hanem például az is, hogy én buta vagyok, ő pedig európai hírű szaktekintély a témában, valamint az, hogy ő nem visel fáslit...

Vasárnap délután felevickéltem busszal Pestre, hogy ne kelljen szinte hajnalban buszoznom Battáról hétfőn, így Dorkánál aludtam. Kalandos volot az utam, egy bazi bordó keményfalú bőrönddel, plusz egy szatyorral no és a táskámmal, meg egy mankóval, ugye. A buszba itt még Ildike betette a csomagtartóba a pakkom, így nem kellett feltornászni azt az utastérbe, a metrónál pedig naná, mindenhol le kellett szólítanom barátságosnak tűnő idegeneket. 
Egy alkalommal, ahogy a Deákon szálltam le, majd át a másik metróra, szóval még a Deák előtt, bírtam egy metrógépészt megkörnyékezni, és ő -vagyis ők, mert ketten voltak- át is kísértek a másik járathoz, sőt, megmutatták a segélykérő telefont az utolsó kocsi magasságában, ahonnan is a felszálláskor kérhetek már segítséget, hogy ott,a hol majd leszállok várjon diszpécser és felsegítsen a mozgólépcsőn, egészen ki a metró kapuin. Most ők ezt megtették nekem, én meg baromira ámultam, mert eddig észre sem vettem, hogy ezek a piros-sárga eléggé feltűnő izék ott vannak. Pedig de. És milyen jó!
Este Dorkáék kanapéján, remek vacsora után simán elterpeszkedtem, majd ynugisan megnéztük az AVATAR teljes verzióját, aztán szokás szerint nem tudtunk aludni, így az Eredet is terítékre került. Majd egyszer talán -sőt biztosan- jegyzem a kerekesszék kontra kékség esetét, de ez egy másik mese...

S nem haragudtam, különösen azért nem, mert reggel az egyik rokilistás ismerősöm a megbeszélteknek megfelelően a ház előtt didergett míg mi Egyeskével kicuccoltunk az utcára. Majd ő, András vitt be a kórházba, egészen a váróig vitte a pakkom, így biztonsággal megérkeztem a dugig telt piciny folyosóra, ahol már annyi látszott, hogy ez a hely, nem az akadálymentesítés zászlóshajója...

Lépcsők, még korlát sincs, nem működő lift, wc-mosdó a folyosó végén, régi, irodai, vagy inkább gyerekkorom megszokott menzai székei, olyan asztalok, melykre nem mertem rátámaszkodni felállásnál, mert annyira nyeklett-nyaklottak, hogy attól féltem együtt borulunk ott halomra...
A szoba, ahová kerültem, az első emelet 4. számú kórterme. Ugyanolyan épületek ezek, mint amelyek a Szt. János kórházban is vannak, ráadásul ott én szintén az első emelet 4. szobájában töltöttem a b utáni első 4 és fél hónapot. (Vagyis nem annyit, mert voltam intenzíven, meg elkülönítőben is jócskán, de azokra az időkre még ködösen sem emlékszem, ellenben a 4. szoba középső ágyára annál jobban... az ablakon át látható hatalmas fa ágán ülő varjú, a mellettem lévő egyik ágyon NIki, akit nme láttam, mert nem tudtam elfordítani a fejemet sem, ő pedig nem tudott felkelni, de egymásban tartottuk a lelket... majd aki az egyik legfontosabb tanítómesteremmé lett.. azzal, hogy Zsolti útját követte...)
Szóval spártai körülmények, a frissen felújított padlótól ajtó magasságáig felcsempézett falak mellett, a zárt ablakon át lengeti a fagyos szél a függönyt, mert úgy látszik arra -ahogy mondom, az akadálymentesítésre főleg a fürdőben, mely így életveszélyes- sajna, nem maradt keret.
Járókeretet kaptam, mert az első ujjaktól bugyiig fáslizásnál egy lépést sem tudtam tenni. Gólem. Nosztalgia. Bassza meg.

De ez nem minden. A lábam, azon túl, hogy átminősült szegény egy darab fává, lábfejemben, s egészen pontosan érdekes kriksz-krakszokat író ujjaimat tekintve szinte folyamatosan ordított a lángoló, égő kíntól (én meg ettől még a megszokottnál is idiótább voltam). Járás ugye, így heló. Első nap, sőt, már a felvételkor mondtam, hogy az tuti, hogy én nem hagyom fenn éjszakára a fáslit, mert nem. Egyrészt fáj -de ebben van gyakorlatom, ha van értelme, fájjon, én majd a fájdalomnak ezen a végén nyígek, de ez nem az értelmes kín játéka-, de főképp nekem azt tanították, hogy éjszakára nem maradhat befáslizva a lábam, mert még netán reggelre leesne a helyéről... Doktornő, aki felvett, nem vitázott velem, nyilván látta a szememben a bennem élő őrültet, így rám hagyta.

Dorka és Laci kétszer is meglátogattak, Berta egyszer és volt innen a parkomból is látogatóm.
A telefonban a hangja egy kislány képét hívta elő agyam helyén, a blogja szerint pedig egy igazi felnőtt nőt ismerhettem meg. Most találkoztunk először személyesen, és nagyon jó volt. Egyrészt jó volt, hogy miattam bejött a kórházba, másrészt finom csokit kaptam, harmadrészt legalább annyira szimpatikus, mint azt eddig gondoltam.
  Jó volt. Nagyon. Köszönöm. :)

 

Naná, az egyik rokilistán kaptam és nem akarom, hogy kiessen memóriám igen sűrűn lyuggatott szitáján..



Okos, legalábbis pontosan tudja, mikor mit kell mondani ahhoz, hogy a pecsenyéje meg is süljön.
Bár, időnként sokat kell rá várni, de ennyi áldozatot -némi hídlezáró és kordonbontó hisztivel, kirohangáló sértettséggel- vállalni kell. Ugye.

Nos, télidő van, hó, jég s minden mi a karácsonyváráshoz tartozik.

Mindenki Viktora kívánsága az ünnepekre. Csak én nem vagyok oly tehetséges, hogy magát az opust ide tudjam varázsolni, ezért elégedjetek meg egy linkkel, mely ehun van, ni.  
Édes, viktoriánus ünnepeket kívánok, akarom mondani boldogat, de erre majd persze visszatérek, ha eljön az ideje. :)

Én így gondolom.

De már nem először szembesülök azzal, hogy erre azt kapom válaszul, hogy éppen nem így van, vagyis én értelmezem rosszul az "alapvetően" kitétel jelentését.
Most kétszer is megtörtént ez, itt a parkban, de lehet három is, csak nincs agyam, így nem vagyok biztos ebben (2 tuti), és nem értem. (Tudom, hogy tényleg érthetetlen amit beszélek.)

Valaki magyarázza el nekem, hogy miért nem úgy kell érteni, ha valakinek az emberi jogok a legfontosabbak, ha a szabadság és ezen belül mind az egyén, mind az elvek szabadságát tartja nem elvitathatónak, de ezen túl már akár merőben elágazik a véleményünk, s esetleg a legvégére már óriási különbség van közöttük, akkor arra én azt mondom: "alapvetően egyetértünk".

Alapvetően érthető amit itt hablatyoltam?

December 8-án, egészen pontosan. A Darabok pedig, mely az új életem első részét rögzítette, az december 1-én került ki a padomon. Mely pad akkor a parkkal együtt vadiúj volt, s én voltam azon ülve s lábam lógatva az egyik első parklakó.
  Ennek már öt éve, sőt, már kicsit több is, hiszen már mindkét dátum elmúlt.

Összegezzek?
Csak címszavakban. Legfeljebb.
Talán a legjellemzőbb az elvesztés, amivel leírható a padomon ücsörgésem. Ez a legjellemzőbb, de távolról sem a legfontosabb.
Sokkal, klasszisokkal lényegesebb, az egyetlen ami megjegyzendő az a megszerzett, kialakult barátságok tudata. Akkor is, ha később (vagy előbb már) kiderült, nem is volt az, vagy lemorzsolódott innen, s majd az életemből is –vagy fordítva- a személy, akit barátomnak tartottam.
Elköltöztem, majd visszajöttem.
Hiányoztam.

Élek. 

5 éve ülök a padomon, lógatom a lábam, ülnek mellém emberek és hallgatják amit magamban motyogok. Ha jól vagyok, én is megyek máshoz látogatóba, ha jól, ha nem, elmondom amit gondolok.
5 éve. Még mennyi lesz?

Ma -ha csak ideiglenesen is-, gondjaimtól mentesen, csak úgy, játszi könnyedséggel sétafikáltam haza, álmodozó tekintetem azért gondosan lábam előtt tartva -de minduntalan elmélázott volna a haszontalan a fellegekbe... de győzött stabilan bennem lévő túlélő, így visszairányítottam azt- és épp mikor a ház elé értem, s már kotortam is a kulcs után, megállt a kapu előtt a postaautó.

  Ember kiszállt a kocsiból, kicsit szöszmötölt, majd elővett egy dobozt s indult felém. Én tudtam mi jön, úgyhogy meg sem lepődtem -néha mintha lenne agyam és nem kapok hajhullást nyilvánvaló dolgok láttán, vagy csak annyit jelent ez, hogy ami fontos, ugye, az nem vész el még az én jégmezőmön sem... most már-, és lám!!
- Itt tessék aláírni, naccsága! -mondta ember, énnaccságom meg aláírtam és mehettem is be.
Boldogan vittem a kékes árnyalattal játszó dobozkát, melyen a feladó helyén egy logó volt, amit persze már ismerek.


/Tagikus logó ehun van, ni, mikor nem az én dobozomon árulkodik a honnangyövésről/

Ez pedig ugye egy újabb csavar lenyomata, mely a tágas térségben keletkezik gyakorta az agyam helyén a hajam alatt...  Aki érti, azt üdvözlöm. Aki meg nem, az tehet fel kérdéseket. H9h9!
Egy szó, mint száz, a kitartóan süvítő szél útját máris megszakítja az érkezett szilikon alakos profil (ugye jót kerestem ki???) néhány métere, amint azt sikerül a mellékelt kézzel írott használati utasítás szerint s a szintén mellékelt ragasztó felhasználásával a cúg és az ajtó közé applikálni.
Csakhogy erre minimum egy hétig nem kerülhet sor, mert ugye vasárnap megyek kórházba, vagyis majd ha előkerültem -szép, okos, erős és ismét limfizé-mentes lábbal, ja most már lábakkal- lehet szervezni embert, aki a helyére teszi a helyére teendőt.... Köszönöm Gábor! Csuklasz??

Ahogy jöttem be, szokás szerint kiszedtem a postaláda csurig töltött tartalmát, és a kupacban találtam egy levelet.
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szakorvosi Rendelőintézet Tüdőgondozó, a feladó. Kibontottam, benne egy cetli, nyomtatvány.
IDÉZŐ
Na, nem citátum, hanem saját érdekemben nyomatékosan felhívnak, hogy de most rögvest de ízibe menjek be a tbc gondozó intézetbe, mert ihaj van.
A kalapács kihagyott egyet-kettőt a mellkasomban, mire felfogtam, hogy mit is jelenthet ez. Vagyis még mindig nem tudom 100%-ig, mert ugyan van ott egy telefonszám, majd végső elkeseredésemben kértem a tudakozótól egy másikat is, de előbb csak a levélen megadott, majd a szerzett is kizárólag faxot kapcsolt, így nem tudtam meg semmit sem. Megkérdeztem volna, hogy most mi van. Meg azt, hogy … hogy… hogy MOST MI VAN?????
Van a cetlin egy kézzel írott megjegyzés is. Megf. kiem. Baromira nem értettem, hogy ez mi a frász, de barátnőm felvilágosított, miszerint az nem más, mint „Megfigyelésre kiemelve”.
Fasza. Ez kérem a frászkarika.
Tízenszázszor próbáltam hívni a számokat és mindannyiszor fax kapcsolt. Hétfőtől meg kórház. Ismétlem, fasza.





/Hamutartó innen, ni/

  Most aztán nyugodt vagyok! És még a cúg is gyön, mert nincs egy férfi, vagy legalább egy agilis nő, aki betenné a betevőt… de sebaj. Bár nem dohányzom, s egy busz nem tudott kicsinálni, majd a tüdőbaj, az elintéz, bassza meg!

Utaztam a buszon ma is, meg tegnap is.

Most csak elöljáróban a tegnapi utam jegyzem le, mert "kihallgattam" egy beszélgetést az utazás cirka 50 perce alatt. Én -ha okos, erős, egész sofőr megengedi, hogy a szabályzatnak megfelelően a sérültek helyén utazzam- a sofőrakvárium mögötti, bal első üléspár egyikén szoktam ülni, tettem azt most is. A jobb első pár a szolgálati hely, s most egy ifjú, olyan 25 körüli férfi ült ott és a sofőrrel beszélgetett útközben.
Akaratlanul is hallottam, elmesélte, hogy Ő erdélyi magyar és dolgozni jár ide is, és más EU országokba 3 hónapos tartózkodási engedéllyel. Főként lóbetöréssel foglalkozik, és ezt szereti csinálni, ért hozzá és jól meg is fizetik.
Érdekes volt. 

Ami miatt most lejegyzem ezt, az az a részlet volt, melyben elmondta, hogy mióta Basescu az elnök, sokkal jobb a viszony az erdélyi magyarság és a román lakosok, a román közigazgatás között. Példának azt hozta fel, hogy a magyarlakta területeken a rendőrök csak úgy járőrözhetnek, ha a román rendőr mellett mindig van egy magyar is -erről ezt találtam-, ezzel enyhítve a nem tagadottan létező konfliktusokat.
Ennek némileg ellentmond ez a cikk, melyben arról van szó, hogy gyakorlatilag megszűnne a román parlamentben a magyarság képviselete egy új törvénytervezet érvénybelépése után, mely Basescu javaslatán alapszik. 

Most mi van?

Meg kell jegyeznem még, hogy az az ember, végtelenül szimpatikusan beszélt, hangsúlyozottan -ő szavaival élve: nem véletlenül, hisz igyekszik megmaradni így- ízes tájszólással, és látható lelkesedéssel a lóbetörés iránt.



Nem túl autentikus a kép forrása a konkrét témához, de erdélyi hasonló képet nem találtam, mégis tán a lényeg -már lóilag- benne van.

Mely kapcsolódik ehhez.

 

Egy tervezet. 

"Nemzeti Együttműködés 1-es Csatornája
TV-MŰSOR

07.50 Jó reggelt Fülkeforradalmárok! (zenés ébresztő)

08.00 Hajrá Magyarország, Hajrá Magyarok! (válogatás Orbán Viktor
néphez intézett
üzeneteiből)

08:45 Reggeli Torna Schmitt Pállal (12. rész, hátbatámadástól a
mellbeszúrásig vívógyakorlatok)

09:30 Tojásdobáló, rendőrköpködő (gyermekműsor a Jobbik székházból
Annával a Kossuth téri tüntetővel)

10:15 Mesterségek műsora (5. rész, a kötélgyártó)

11:00 Keresztény konyhaművészet (gasztronómiai műsor, állandó
vendégünk: Lévai Anikó)

11:30 Világgazdasági Hírek (Matolcsy György műsora)

12:00 Hírek (a Fideszisztán Távirati Iroda összeállításából)

12:30 Tokajból jelentjük (mezőgazdasági műsor)

12:50 Játékos vetélkedő műsor (melyik állami cég lesz a következő?
tippelje meg!)

13:00 P.Ö.CS (Polgári Öntevékeny Csoportok információs műsora)

14:00 Sorry, I don t hear you! (angol nyelvlecke Brüsszelből, Áder Jánossal)

15:00 Olajra lépek! (rendőrségi magazin Pintér Sándorral)

15:30 Sport Magazin (közvetítjük a Felcsút SE Ferencváros bajnoki rangadót)

17:30 Gazdasági Géniusz (gazdasági műsor, mai téma: a shortolás
tudománya, Kósa Lajossal)

18:00 El-BUX (a piacról jelentjük Szijjártó Péter kommentárjával)

18:30 Holnap érted megyünk! (a Magyar Gárda műsora)

20:00 Hírek (a Fideszisztán Távirati Iroda összeállításából)

20:10 Gyurcsány Ferenc arcai (film, 120 perc a korábbi Hír TV
összeállításában)

22:10 A világ legrövidebb könyvei (kulturális ajánlóműsor,
bemutatjuk: Semjén Zsolt keresztény érzületű megnyilvánulásai az
MSZP-vel kapcsolatban)

22:30 Igazi honfiú és honleány Viktorral álmodik! (éjjeli magazin)

24:00 Magyar Himnusz, Székely Himnusz

00:05 A Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat Rákay Philip tolmácsolásában"


Kaptam és eléggé valószínűnek tűnik. 
 

De be kell vallanom, ezt nekem már tanították, csak hát, azért van két fülem -nem mert szatyor vagyok, na-, hogy az ami az egyiken bement, a másikon szinte azonnal ki is tudjon menni, de akadálytalanul... 

Szóval ezt kaptam az egyik roki listán csak benne a levélben és nem tudtam mit kezdjek vele, mert sehogy se akart idegyönni... Kószabácsi továbbképzésén mertem elmondani ostoba bajom és lám, kaptam is választ, és íme az eredmény:



Ugye, hogy megérte?

(Türelmet kérek én ostobaságomnak, mert nyilván még százszor kérek majd segítséget ebben... de egyszer csak megered az az elvetett mag maradék agyamban... Köszönöm:)

És megdöbbentő.

Nem is tudom, mi sarkallhat valakit erre, azt meg aztán igazán elképzelni sem tudom, hogy ki lehet az -de nem is nagyon hiányzik az életemből egy ilyen ember-, aki ilyet akaszt a szobája falára és együtt él ezekkel a képekkel.
Vajon ez az állatvédelem hathatós útja? Ez a célravezető, vagy ez csak egy szimpla -és láthatóan, ahogy mondja- kifizetődő üzleti fogás?









Innen, és ott a cikk is erről.  
Én nem vezetek, és tudom, hogy így sok-sok állat leli halálát, ami ellen tenni kell valamit, leginkább azzal, hogy odafigyelnek a sofőrök. A legnagyobb igyekezet mellett is megtörténik néha -utálom a példát, utálom, de csakúgy, mint egy bármilyen baleset is- ilyesmi, de meggyőződésem, hogy ez nem módszer még a figyelemfelhívásra sem. Az lenne, ha az utak mellett kitett óriásplakátokon lennének láthatóak ilyenek, vagy mint talán Írországban láttam, fényújsággal, kivetítőkön az utóbbi idők-napok baleseti statisztikái jelennének meg, az talán lehetne figyelmeztetés, de ez így, pusztán morbid ízléstelenség. 

 

Ma reggel valamiért (...) ez ugrott be, pontosabban csak egy-két részlet ebből, úgyhogy kikerestem és meghallgattam, most meg ide is teszem.


Sziámi : 100 bolha


 Jó. De nem elég, nem elég jó.
Finom. De nem elég, nem elég durva.

Jajj, de le vagyok törve,
Jajj, de le vagyok sújtva.
Jajj, de föl vagyok dobva,
Jajj, de föl vagyok dúlva.

Jajj, de ideges vagyok,
Most már úgyis meghalok.

Jajj, de ideges vagyok,
Most már úgyis meghalok.

Százból ha, százból ha, százból ha egyszer jó.
Százból ha egyszer jó, az már nagyon jó.

Százból ha, százból ha, százból ha egyszer jó.
Százból ha egyszer jó, az már nagyon jó.

Tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat.
Tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat.

Tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat.
Tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat.

Nem tudom eldönteni, szívem,
hogy hamburger, vagy hot-dog.
Nem tudom eldönteni, szívem,
hogy itt rosszabb, vagy ott jobb.

Nem tudom eldönteni, szívem,
és nem is érdekel.
És most már biztos maradok,
mert tudom, hogy menni kell.

És most majd nem veszek semmit,
bár szépen mennek föl az árak.
És veled nekem a legjobb,
úgyhogy én nem maradok nálad!

Jó. De nem elég, nem elég jó.
Finom. De nem elég, nem elég durva.

Jajj, de le vagyok törve,
Jajj, de le vagyok sújtva.
Jajj, de föl vagyok dobva, aztán pam-pam,
Jajj, de föl vagyok dúlva.

Jajj, de ideges vagyok,
Most már úgyis meghalok.

Jajj, de ideges vagyok,
Most már úgyis meghalok.

Százból ha, százból ha, százból ha egyszer jó.
Százból ha egyszer jó, az már nagyon jó.

Százból ha, százból ha, százból ha egyszer jó.
Százból ha egyszer jó, az már nagyon jó.

Tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat.
Tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat.

Tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat.
Tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat.

Olyan periodikusan vissza-visszatér ez a szint. A szajkóm egyik kedvence ez: az állandóság megnyugtató, hisz stabilitást ad.

Vagyis, tulajdonképpen örülnöm kellene ilyenkor, mégis a mosoly, ami orcámra kiül amikor ezt tapasztalom a parkomban, valahogy mégsem a felhőtlen jókedvről árulkodik.
Tavaly, egészen pontosan 2009. október 31-én jegyeztem meg a padomon, hogy ismét elért a parkom egy alsó csúcsot, s zabolázatlan zárt osztályként működik. Ma, változatlanul ideteszem ismét, és most sem más a mosolyom.
Legfeljebb egy hangyányit megfáradtabb, de lehet ez csak az egy évnyi öregedéstől van. :)

Zárt osztály
 

Elgyengültem és beállok a sorba.

Hiszen bezzeg az én időmben!!
Ehhhehhee....

Olyan a parkom ma, mint egy elhanyagolt, felügyelet nélküli zárt osztály.
Csak a benne lévő, mindenféle gátlás nélkül eszüknek hitt nyúlós gányukat osztó véglények (remélhetőleg nem szaporodnak... bár láttam én már karón varjút, ugye), nem olyan vibráló kemény férfiasságot sugároznak mint egyik oldalon, vagy nem olyan huncutkás mosollyal operálnak, mint a másik oldalon lévő ápolt:



/12 majom lakása jelenleg/

Viszont örömmel látom, hogy a fejlődés állandó.
A visszafejlődés, pontosabban a minőség romlása hogyan is nevezendő folyamat?

.........................................

Az állandóság megnyugtató. Úgyhogy köszönettel tartozom sokaknak, ha másért nem, hát azért, hogy így tudhatom, mégiscsak én vagyok a normális.
 

3 és fél éve írtam ezt itt alább és ma -miután hallottam, hogy az Alkotmány tervezetében benne van az abortusz tiltása- újra ideteszem, mert egy milliméternyit sem változott a véleményem. 


Az abortusz
33 hozzászólás
Írta talema több éve

Ismét elgondolkodtam.

Tokugava, Melegholokauszt - 70 éve kezdődött című írása, illetve az ott írott kommentek nem hagynak békén.
Amiről most írni fogok, annak semmi köze a rózsaszín háromszöghöz, pedig az -önmagában is- olyan téma, ami mellett ngyakorlatilag nem mehetek el csak úgy. Most mégsem arról írok, hanem a postban felmerült abortusz-témáról.
Tokugava ott, az első kommentben olyat említ, ami nálam lecsapta a biztosítékot:

"Egy megdöbbentő adat a Czeizel-kollekcióból: a kutatások szerint a nők 91 %-a nem tartaná meg gyermekét, ha biztosan ki lehetne deríteni a magzatról, hogy homoszexuális lesz!"

Na, ez az, ami engem elképeszt.
Ott írtam is a véleményem, majd megtettem ezt ísmét, aztán persze, kündütől megkaptam, hogy pofa alap, aztán Arriba Espana! személyesen nekem címzett kommentjével magáról adott jellemzést:


"Talema, te elmebeteg vadbarom!

"Az abortusszal, mint olyannal, semmi bajom."

Akkor dugd fel magadnak, te idióta!

http://www.grain.hu/emlek.htm

Nézd meg ezt az oldalt, és a képekkel tapétázd ki a szobádat, te lelkileg elporlott élőlény! Ó, hogy legyen húsz abortuszod, te konzumgondolkozású agyilag megmosott záptojás! Az elkapart áldoozataidat meg edd meg reggelire, te kannibál!

Az élet él és élni akar!

Ne hagyjuk, hogy az ilyen csökevényes gondolkozású talemafélék kerekedjenek fölébe, és ne hagyjuk, hogy az abortusz határozza meg a családtervezést!

Az abortusz nem a családtervezés eszköze!"

Megcsináltam, hogy élő link legyen, amit kedves, jóindulatú AE! betett a kommentjébe. Arról az oldalról csak néhány szót: ezeket a képeket soxor láttam már. E-mail-ben is megkaptam már, meg korában láttam ilyeneket. De ezek a képek, bármennyire is iszonytatóak, alapvetően nem változtatják meg az abortuszhoz fűződő viszonyom.
Azt gondolom, hogy szükséges rossz.
Nem több. De nem is kevesebb.
Szükséges, mert adódhat olyan élethelyzet, mikor minden elővigyázatosság mellett, minden felkészülés ellenére adódik egy nem kívánt terhesség. Pláne erőszak esetén.
És rossz, mert nem a fogamzásgátlás része. De egyfajta megoldás, valami utolsó esély. Nem lehet úgy nekiindulni a dolognak, hogy "Á, majd ha terhes leszek, legföljebb abortusz!" Így normális ember nem gondolkodhat.
Én így gondolom. Aki pedig kikiáltja mindenféle sátáni, meg tudom is én milyen erőszaktevőnek az abortuszon átesett nőket, kérem, hogy egy pillanatra gondoljon bele a következőbe: a terhesség nem egy emberen -nem a sátáni nőn- múlik kizárólag; ergo: a partner, vajon miért nem áldozott X ft-ot mondjuk óvszerre??

Abortusz.lap.hu itt találsz egy rakás cikket, mindenfélét a témáról.


De azt most is mondom: ha esetleg a méhben ki tudják majd mutatni a homoszexualitás génjét, és emiatt vetetné el valaki a magzatát, na akkor már én is gyilkosságról beszélnék.
Címkék: abortusz , talema , tokugava - Kategória:
Következő bejegyzés
Előző bejegyzés
Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is.

Hozzászólások (33)


2007-07-20 11:43
1. Mó

Az, hogy milyen egy ember szexuális irányultsága, az mellékes szerintem, lényeg az hogy jó ember legyen!
sőt, továbbmegyek: köze nincs a szülőnek a gyerek szexuális irányultságához, mert az a gyerek MAGÁN élete!
Megint egy ilyen marhaság, hihetetlen!
a gyerek nem a szülőé. Aki meg azt hiszi hogy igen, nagyot koppan majd, mert a gyerek úgy magára hagyja ha idős lesz, hogy csak na, ez 7szentség.
bocs Talema, kicsit mérges lettem.


2007-07-20 11:48
2. talema

Mó!
Számból vetted ki a szót! Erről ugyanaz a véleményünk.
Abortusz témában meg mondtál egy példát Zsikénél, de szerintem épp elég, ha látja az ember, hogy a felnőtt el kell tudja dönteni, hogy az amivel él -mert egy lehetőség, jó vagy rossz, de mindenképpen lehetőség- számára szükséges-e az adott élethelyzetben.
Nem folyamatosan élni ezzel, mint a fogamzásgátlás eszközével, de mint "végső lehetőség" meg kell, hogy maradjon.


2007-07-20 11:53
3. Mó

Igen, tudom, csak annyira útálom az előítéletes gondolkodást, hogy ahol látom, általában példákkal cáfolom, mert azt jobban be lehet fogadni.
Persze sok példa van mindenre, de nekem közelebb volt a sajátom....


2007-07-20 11:57
4. Robi-Pocok

Talema, a jelzőket ne vedd fel, nem érdemes. Amit írsz, abban igazad van.


2007-07-20 12:00
5. B i gy o

Húúúú ezeket a képeket eddig nem láttam, tényleg borzalmas... ahogy írtad, talema, szükséges rossz... minden szavaddal egyet tudok csak érteni. ez a "meleg lesz vagy sem" dolog meg nemes egyszerűséggel baromság. Örülök, ha ebben a világban egészséges gyereket tudok szülni, le fogom tojni, hogy a fiúkat vagy a lányokat szereti majd.


2007-07-20 12:06
6. talema

Ehhez elsősorban addig addig kellene eljutni, hogy a gyerekem nem a tulajdonom.
De ez sokaknak leküzdhetetlen feladat.

A képekről meg: igen, látni kell ezeket. És akkor talán keveseb lesz aki úgy gondolja: "És ha terhes leszek?! Majd legföljebb elvetetem, nem nagy ügy!"

De, szívem virágom, nagy ügy. De ha nincs más lehetőség, akkor ezt kell tenni.


2007-07-20 13:40
7. talema

Mó!
Igazad van, csak személyeskedés megy már.
Odaát, most kimondtad a végszót is.

Nem is tudom, mit mondjak. Ajándékul kaptuk a gyerekszülés jogát. Én így élem meg.


2007-07-20 13:41
8. Mó

Én is így, köszönöm, Talema!!!!


2007-07-20 13:45
9. talema

OFF
Mondtam már, hogy szeretlek?!
Bocsi...
ON


2007-07-20 14:22
10. Marlington

Én ehhez sosem merek hozzászólni, mert mégiscsak a nők itt a kompetensebbek, de azt hiszem itt is árnyalni kéne a dolgot, meddig gyilkosság az abortusz és honnan eutanázia. Az a gáz, hogy vannak emberek akiknek a "meleg" még mindig eg ybetegség neve, innen meg egyenesen következik az, ami ott fönt van a bejegyzésben.
De a stílus tényleg megmutatja, kik is gondolják ezt így.
Ide most annyira passzolna egy stílszerű lezárás arról, hogy az Arriba Espana-féléket kellett volna időben... de nem, nem béke és szeretet lakozik bennem, ommm.


2007-07-20 14:27
11. talema

Gyilkosság és eutanázia?
Jaj, Marlington, kérlek!

Egy döntés. Nagyon kemény, iszonytatóan kemény, de azt kell eldönteni, hogy viselhető-e ajándékként a nem kívánt terhességből születő gyermek. (Potenciálisan nem kívánt terhességből, potenciális születő... jaj, na, érthető?)
Nem keverném ezeket a dolgokat ide.

Amúgy odaát már megkaptam Kündütől, h fasiszta.

Nekem pl létező személyről eszembe nem jutna -még ilyen hangsúllyal sem- ez a párhuzam. Na, én meg ennél vagyok nagyon ... nemtom... érzékeny?? hülye??
?????

(Marlingtino, ugye érted, h nem veszekedni akarok veled?)


2007-07-20 15:01
12. Marlington

Mondom én, hogy ebben a nők a kompetensebbek...
Nem tudom, tényleg nagy falat nekem ez a téma.

Kündü lefasisztázott... ez jó.


2007-07-20 15:04
13. Mó

Talema, én is:))))De el ne mond Talemának:DDD


2007-07-20 15:08
14. talema

A nők lehet, de hogy még én is beleszólok!! :))
Nem baj, szívem, ifjú vagyol Te még ehhez... (Nékem elhiheted, nehéz időkben megőszült nénikének!!)

Kinek jó?

Mó!
Én nem árulom el, ezt megígérem! De ha meg is tudja, semmi vész, tudod, 10% agya van.... :))


2007-07-20 15:17
15. Mó

Az a gond, hogy az ember feljön a Blogterre jól érezni magát, és ilyen véleményekkel találkozik...
ez nekem nem gyerebe....


2007-07-20 15:18
16. talema

Épp ma kaptam, hogy nekem a blog nemhogy arra lenne jó, h kibeszéljem magamból a sok sz@rt, hanem, hogy bebizonyíttassam másokkal, hogy mennyire semmitérő nulla vagyok...


2007-07-20 15:21
17. Marlington

Talema: ezt csak mondani szoktad. Bizonyítani pont hogy nem.
És ha már ilyen nap van: én is szeretlek.


2007-07-20 15:21
18. Mó

Mert Talmea, nem jó az attitűdöd, tessék pozitívan állni a dologhoz:DDD;)
Egyébként sokkal okosabb vagy mint itt sokan együttvéve.
És ez komoly!
Bástya lehetnél....
Meg fáklya...
erkölcsi útmutató, mert arra szügség lenne!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!


2007-07-20 15:25
19. kündü

TALEMA: látod, EZT csináljátok....MERT, ugye, a szövegemben szerepelt a "fasiszta" szó, de szembesítőleg, és indokolással.

Kiragadsz egy szót, Malington pedig lecsap rá....Ráadásul "zsike" törölte a kommentet, így most csak a saját Profilomnál található meg..
Csúsztatás. KAMU!

TALEMA, te vonzódsz a rémségekhez és devianciákhoz.

Ez abból is látszik, hogy az "egészségügyi küret"-maradvány GYURCSÁNYIT -bbbrrrhhlleeööö- zseninek látod. Pedig ŐRÜLT!

Az indító Czeizel-hivatkozásra: TI, libsik, képtelenek vagytok felfogni, hogy a NÉP, a TÖBBSÉG HOMOFÓB és konzervatív egyszerűségű !!! (Azon túl, xenofób, rasszista és pénzéhes, mint az állatok. )



2007-07-20 15:28
20. Marlington

Kündü: Nem tisztem válaszolni, de nem erre mondja egy bölcs, népi egyszerűségű mondás: mindneki magából indul ki?


2007-07-20 15:36
21. talema

Hát, Kündü! Mivé lenne a világ(om), ha nem szerepelnél benne??!!

A kommented a profilodból is eltűnt, merthogy ez így műxik erre...
Annyira emlékeztetsz valakire!
Nem lehet, hogy nem is vagyol Te lovon száguldozó, vérszomjas, ősmagyar ügyvéd?

Ja, ha "a TÖBBSÉG HOMOFÓB és konzervatív egyszerűségű !!! (Azon túl, xenofób, rasszista és pénzéhes, mint az állatok. )", akkor bűn ha én ebben is a kisebbséghez sorolom magam?



2007-07-20 15:38
22. talema

Marlington #17.!
Maj' mögbánod Te még eztetet, ha 1x végre leültünk 1 mondatnál többet is beszélni...!! :))

Mó! #18
Nemá... megkérdezhetsz bárkit... igazam van. De legalább nem hoz lázba, hogy buta vagyok... :))


2007-07-20 15:39
23. Kósza

Off:
Talema, légy szíves nézz be: http://koszablog.blogter.hu/?post_id=173663


2007-07-20 15:45
24. Mó

Szóval nem hoz tűzbe a feladat monumentalitása?:)))
Ja, és néha nem jó, ha igazunk van, ez is az az eset!


2007-07-20 15:49
25. kündü

A fenti minősítés a NÉP többségére NEM ELHATÁROLÓDÁS: NEMZETEM több ezer éve ilyen, organikusan vált ilyenné, bár ma kevesebb a ló után köttetés vagy felnégyelés, a GONDOLKODÁSMÓD mit sem változott.

Mallintron: Én nem az egyszerű NÉP tagja vagyok, hanem annak domináns, omnipotens KÜLSŐ megtestesülése és iránymutatója!


2007-07-20 15:58
26. talema

Én viszont elhatárolódom ezektől.
Nemzeted?
Jaj, kicsiszívem, én is magyar vagyok, és még jó sokan vagyunk...

És attól, ha valahol a többség gondolkozik nagyon nem megfelő módon, akkor az úgy van jól? A többség szabja meg a minőséget?

Bizonyos szempontból igen.
De ettől még objektívan a helytelen az helytelen marad.


2007-07-20 20:19
27. Arriba Espana!

Marlington!

Éretlenséged hűséges bizonyítéka, hogy az én elkaparásom ötlete felmerült benned. Előbb inkább magadat, ha megmár angyal vagy, jöhetsz ötletelni...

És az, hogy szükséges rossz? Ilyen nincs. Ez nem szükséges. Ez gyilkosság. Vagy tanuljatok meg helyesen cselekedni, vagy ne vállaljatok kockázatot! Aki még vagy már nem kíván gyermeket, az tegyen róla! De ne úgy, hogy inkább elpusztít egy új életet! Ilyen képeket kell mutogatni az iskolákban, akkor talán elgondolkodnának rajta a nebulók. És le kell szarni a 18-as karikát, mert az álszentség az sunyiság. És ez a dolog még az ő meddőségüket is okozhatja! Ezt sem szabad elfeledni! Nagyon sokan örülnének a gyermeknek, ha nem lennének meddők, ti meg kikororjátok őket a szemétdombra! Szégyentelen mai ifjúság! Alaposan elnevelt benneteket mind a szocializmus, mind az új magyar kapitalizmus. Mi nem ezt akartuk új rendszer címén! De most még nem késő gondolkodni és cselekedni! Most még megmenthető a nemzet! De már nem sokáig...


2007-07-21 08:57
28. talema

Marlington, én kérek elnézést. Azzal együtt, amit korábban írtam; ez akkor is olyan, amilyen...

De, szívem, virágom, van olyan, hogy szükséges rossz. Mondjak rá példát?

Kéred? Nem kéred?
Sebaj...
Amikor én magamról nem tudva hónapokig feküdtem a kórházi ágyon s a vége felé már a kezemet fel tudtam emelni, de még mindig nem érzékeltem sem az időt, sem mást ami történik velem, de azt tudtam, hogy valami nem oké... ezért a mozgásképes egyik karommal kitéptem folyton a (összesen 3 és fél hónapig nonstop) bekötött infúziós vezetéket. Na, ekkor jött a szükséges rossz: kikötötték a karom az ágyhoz a nővérek, hogy ne tudjam kiszakítani a tűvel együtt a vénámat is. Na, ez látod, szükséges rossz.
Aztán, láss csodát! Felépültem. Rokkant vagyok, volt rengeteg műtétem, meg még lesz is, hetekig ki voltam kötve az ágyhoz... de azért, hogy most el tudjam mondani neked, hogy biza, kedves, van olyan, hogy szükséges rossz.
Nekem azóta, hogy újra van eszem, működik egy mérleg.
Ebben a kérdésben is jó, ha előszedsz egyet. Egyik tányérjába tedd az abortuszt. (Iszonytató, végleges a lehető legdrasztikusabb megoldás... de megoldás). A másikba pedig a nem kívánt gyermek világra jöttét, s annak leendő életét. Olyan helyre születne, ahol nem várják. Vagy várják, de nem tudják ruházni, ellátni, biztosítani a fejlődését.

Számomra nem kérdés, hogy melyik oldal "győz".
Nem pártolom az abortuszt. De a lehetőséget meg kell hagyni, mint utolsó menekülési útvonalat.

Leszarni a 18-as karikát?
Mert attól nem sérül a gyermek, ha olyat lát, ami nem a korának megfelelő, mert mondjuk nem képes feldolgozni az abban előforduló információkat?

Tudod, én úgy látom, hogy biza, 18 év fölött is igen sokan küzdenek ilyen problémával, de az legalább nem ütközik "törvényi előírásokba" merthogy cselekvőképesek...


2007-07-21 10:39
29. Arriba Espana!

Talema, te súlyosan tévedsz! Nem megoldás az abortusz! Vagy vállalod és várod, vagy nem kockáztatsz! Olyat nem lehet, hogy mindent számolatlanul és követelőzve! Meg kell tanulni feklelősséget vállalni, mert az nem mentség, hogy nem vállaltál! Aki pedig nem tud, az ne kockáztasson! Ebből következik, hogy nem megoldás, pláne nem szükséges, sőt egyáltalán nem szükséges az abortusz! Vagy vállalod és megszülöd, és felneveled, vagy nem vállalsz kockázatot! Ha meg megszülöd, akkor lemondhatsz róla azok javára, akik vállalják és akarják a felnevelést! Lehet az rokon: nagyszülő, stb, de lehet az az állam is. De hogy abortusz legyen? Olyan nincs! Ez se nem szükséges rossz, se nem szükséges!!! Ez gyilkosság! Te pedig nem játszhatsz más életével! Te nem játszhatsz mindenhatót, mert te nem vagy mindenható, mert te a mindenhatónak csak egyik teremtménye vagy, konkrétan egy emberpéldány! És az ember nem rendelkezhet a halállal, mert az ember nem mindenható. Mindezeknél fogva elítélendő mind az olyan nézet, mind maga az abortusz is, mert az abortusz nem más, mint embergyilkosság! Azonkívül minden anyában felülkerekedik az anyai ösztön, ami erősebb a gyilkolási rábeszéléseknél! Talema, ha ezt nem érted meg, akkor súlyos zavarok működnek nálad a gondolkodási szervedben!!!


2007-07-21 10:50
30. Arriba Espana!

Talema, Talema!

Hogy te milyen egy naív alak vagy...

"Leszarni a 18-as karikát?
Mert attól nem sérül a gyermek, ha olyat lát, ami nem a korának megfelelő, mert mondjuk nem képes feldolgozni az abban előforduló információkat?

Tudod, én úgy látom, hogy biza, 18 év fölött is igen sokan küzdenek ilyen problémával, de az legalább nem ütközik "törvényi előírásokba" merthogy cselekvőképesek..."

Ha valki általános iskolás korára úgy marad, hogy úgy marad, annak nem kell félteni a lelki világát. El sem tudod képzelni, hogy miket nem látott már ez a mai ifjúság... Nem fognak beszarni egy szelet valóságtól, úgyhogy csak mutogassuk nekik az elrettentő példákat! Más kárán tanul az okos!


2007-07-21 13:13
31. talema

Eszembe nem jut mindanhatót játszani... annál is inkább, mert ilyen entitás nincs.
De az én dolgaimról én döntök. És legyen meg a lehetőség rá, hogy döntsek, s hogy dönts Te is, meg mindenki...
Valahol mondtam volna, hogy ész nélkül, mindenféle védekezés nélkül kell kufircolni??
Csak tudod, a tökéletesnek mondott védekezés mellett is előfordulhat terhesség. Mert semmi sem 100%-os, és annak a nőnek aki beleesik az 1 század százalékba és akarata, minden elővigyázatossága ellenére terhes marad, na, ő hagy döntse már el, hogy belefér-e az életébe az adott pillanatban egy gyerek vagy sem.
És ezt is ismétlem: férfi oldalon is nagyon egyszerű a megoldás: úgy hívják óvszer... S akkor már nem lehet olyasmit kiabálni, hogy mert a nő a hibás...

Naív vagyok?
Oké! Legyen...
Igenis a 18-as karika nem véletlenül van ott, ahol. Ahogy itt elnézem (olvasgatom) felnőtt emberek reakcióit, kirohanásait ezen képek láttán, csak erősödött bennem a meggyőződés bizony, ott a helye annak!
Látni kell ezeket a képeket, de nem gyerekkorban, és mindenképpen úgy, hogy legyen kéznél egy épeszű felnőtt akihez fordulhat az amúgy is sok nyűggel élő fiatal (merthogy a pubertás az önmagában veszélyes üzem), ha kérdése van a dologgal kapcsolatban. Biztos, hogy lesz, de nem biztos, hogy akárkinek felmeri tenni ezeket...

"Ha valki általános iskolás korára úgy marad, hogy úgy marad, annak nem kell félteni a lelki világát."
De szívem, eleve összetörtöta lelke annak a lánynak és valószínűleg egyszál egyedül is maradt a bajával. Kinek másnak kell jobban félteni a lelkét (ha ugyan neki még megmenthető), mint az ilyen gyereklánynak?

Te biztos okos vagy. Meg vagyok győződve erről. S nyilván mindig más kárán tanultál.


2007-07-29 21:07
32. Loran

Atya Úr Isten!
Azt hittem, hogy 21 hetesen kisebb a magzat!
De ezeken a képeken már majdnem egy teljesen kifejlett ember - külsőre!


2007-07-30 08:31
33. talema

21 hetesen már én babáról beszélek. Ott már fel sem merülhet a lét!nem lét kérdése.
..........................................................................................

Írni akartam ma egyet erről, de visszakerestem, mert tudtam, nem először van ez terítéken.
Szép új világ? Tiltott lesz az abortusz? Tiltott akkor minden fogamzásgátló módszer is? Vagy csakis házassági kivonat ellenében lehet ilyesmit igénybe venni? Ja, de az is csak akkor érvényes, ha az egyházi és az is csak katolikus esküvőről ad bizonyítékot?
De egy jó van ebben. Kevesebb embert fog érinteni Boross exminiszterelnök agyréme, mely a gyermekteleneket sújtja különadóval.

Gratulálok!!

Előbb a zene, aztán a képek.
És figyeltem és mesélt.

Érdekes, de ezt már régóta tudom, hogy az.. 
 

Magyarázat nélkül. 

A minap Mesterházy Attila azt mondta, hogy nemhogy a nyugdíjakat nem szabadna Selmeczi Gabriellára bízni, de még egy kiflit sem.
Hát, szöget ütött a fejembe és mivel ekkor éppen Apunál henyéltem, s Ő igazán tájékozott politika terén, rögvest kaptam is a felvilágosítást, hogy miért is szólt így ez a mondat.

Számomra a 2002-es év gyakorlatilag teljes egészében kiesett, mert ugyan a 12 hónapból "csak" kicsivel többet, mint 9-et töltöttem kórházban, a többiben pedig próbáltam magam újjáépíteni, s a memóriám is -még a mostaninál is- sokkal de sokkal hézagosabban működött, így a politika egyáltalán nem képezte fontos részét az érdeklődésemnek.
De mint most kiderült, abban az évben lett a kifli a tisztesség jelképe. (Kép is a cikktől.) S nyilván ezért, az ekkor tanúsított magatartása miatt -melyet a kiflicsücsök helyszínen való elfogyasztásával, majd azt meg nem fizetéssel tanúsított- érdemelte ki a mostani fontos -és tényleg fontos- nyugdíjvédelmi kinevezését.
Kinek nem kiflije, ne harapja le a sarkát!



Vagy aki nyeregben van, annak minden kiflihez joga van? Lehet, hogy a kiflin is meg kéne keresni azt a bizonyos apró betűs részt, amit a választáskor a szavazásra jogosultak 2/3-ának fel sem merült, nemhogy elolvasni, de még csak belegondolni sem annak létezésébe? 
Ja, hogy most sem. Mert most is az van ugye, hogy ellopják a nyugdíjalapokat, arra hivatkozva, hogy de az nem is önkéntes volt, mert anno csak annak nevezték, de mégse volt az és most lehet választani: vagyis vagy odamész ahova mondom, vagy eltöröm a kezed, tehát a kezüket magasba emelik és azt mondják, én megadtam a lehetőséget a felelősség a tiéd, felnőtt vagy, te döntesz!!
Ja, ha nem a kéztörést választod akkor még adóznod is kell, na az már az apró betűs résznél is kisebb karakterekkel szedett és még az utolsó körnél is később kerül nyilvánosságra, de hát, nem is lehet korábban várni, hisz még a kiflicsücsök nem ment le, s egyszerre csak egyre tud koncentrálni a nagy megmentő!
S ami nálam igazán kiverte a biztosítékot az az, hogy a nők elmehetnek 40 év munkaviszony után nyugdíjba.

Nos, nem egészen. Kéretik itt is elbogarászni a részletekben, mert nem úgy van az! 
Nem szolgálati időt, hanem munkaviszonyt vesz figyelembe, melyben a gyerekeket sem úgy számítja be, ahogy azt eddig, vagy ahogy az elvárt lehetne, egy magát családbarát kormánytól elvárhatná az ember.

Szóval, én csak azt tudom mondani, hogy könyörgöm (Akasszuk fel! nem, nem, csak a Valahol Európában történelmi értékű film egy jeles részlete ugrott be) ha lesz még valaha demokratikus választás hazámban, ha lesz még valaha olyan, mikro érdekli és meghallgatja a felső tíz vagy már csak szűkebb ezer a mi véleményünket is, könyörgöm, tessen elolvasni az akár a kiflire is ragasztott apró betűs részt, és akkor tán nem utólag derül ki, hogy nem Gizike hanem gőzeke és nem csapra szarni, hanem szarra csapni lesz itt éveken át!